Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Halvany
25 32. §. Készül·, könhalvsavbúl; mirenézve 3 r. konyhasó, 2 r. csel-föléleggel elegy itte tik, s egy üveg görvegben 2J r. kénsavval, melly eleve 4 r. vízzel föleresztetett, leöntetik; s úgy az egész eleinte csendes , fokonként erősbitett hevítés alá vettetik. Az, ez által kifejlődő sárgászöld színű, s űveg-cső által más üvegbe vezetett halvány fölfogatik. 33. §. Végyjellemei. Közönséges hőmérsékletben sárgászöld, légképű, tulajdon fanyar ízű, kiálhatlan szagu állomány. Az életmüves testek színét elhalványítja, (Innét nyerte „halvány“ nevét). Belélegzett halvány: erős köhögést, mejnyomást, elfojtódást, vérköpést, tüdölobot, végül gyakran rögtöni halált is okoz. (Belélegzett boriéi párája ellenszerül szolgálhat illy esetben). Víztől nagy mennyiségű halvány szivatik be. Egyébiránt a testek égését nem neveli, még is némelyek benne meggyűlnak. Fajsulya = 2,47. Használtattni szokott ragályos kórosokkal, és általuk származó gerjékkel (miasma) teltt szobákbeli légek tisztítására (Erről bővebben a „Chloret. calcii“-nál) végre a halvány a sóképző testek közé soroltatik. Kén, izzó-szén, vilany, dárdanypor, sőt a femek na. gyobb része por alakban élénk szikrával égnek a halvanygöz- ben. A dárdanypor bele hintve valóságos tűzesőt idéz elő. Su'kepzo testeknek (Corpora halogenia) nevezzük azokat, mejlyek a fémekkel élcny közbenjötte nélkül sókat képeznek Ülyenek: a halvány, büxeny, folany, és iblany. Hason só pedig a txik-halvacs (Chloretum natrii); vas-iblact (Joduretum ferrosi) stb. 34. §. Vegyei közöl műtermiek: a halvsav (Acid, chloricum) és kön-halvsav (Acid, hydrochloricum); mellyekröl alább a savak között Ieend alkalmunk szóllani,