Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Köneny
19 mindazáltal nem köszőnnők meg·, ha minden vizűnket ekép kellene készítenünk; miből kitetszik, milly meg-becsülhetlen adománya a jótékony természetnek a viz. Gyakran adják magokat esetek elő, hol vegytisztaságú vízre van szükségünk, főleg a vegytanban; helyén vél^m an- nálfogva annak készitésmódát, mellette a vizek különfélesé- gét Mei sner után előadnom : a) Vegytisztáidgu viz (Aqua chemice pura) nyeretik : ha közönséges vízhez, annyi ham- vagy mész- e'legvizegy (Hydras oxj di kalii, v. calcii) adatik, mennyi a benne léte/.ó szénsav telítéséhez megkivántatik , s annakutánna egy tiszta ónozott (verzinnt) lepárló készületből csendesen lepároltat k. A lepárolás által nyert első 1 f K rész, mivel többnyire idegen részeket tartt, eltávoztatik , de a kazánba (alembicus) lévő minden víz se pároltasion le , csak mintegy 'f- része. Közhaszonra való lepárolt viz elég tiszta, s használható, ha csak egyszerű módon pároltatott is le. b) Jég (mérő viz): ez az éjsiaki részeken minden időszakban, nálunk pedig télen gyakor; közönségesen kevés idegen részeket tartt, mivel fagyás által azok kiválvák belőle. c) Tenger viz (Aqua marina), ez mélyebb fe'ületét tölti földgolyónknak be. Tartt : sósavai szik- mész- keser- és gyérebben ham- elegeket; ke'nsavas szik- és néha hum- eleget; szénsavas mész- eleget; és büzsavas sókat csekély mennyiségben ; és ezeken kivűl még különféle életmüves részeket. d) Folyó víz : ez , az esö-viz után legtisztább. e) Forrás víz: az illyenek hasonlókép meglehetős tisztaságnak, főleg ha fovényes földekből szivárognak. f) Kútviz : ez közönségesen só- ken- es szénsavas meszes keser-eleges sókat tartanak magukban , mellettük szénsavat bőven 5 gyakran kon- legeget (Ammónia) is, főleg a budapesti kút-vizek. g) Ásványos vizek (Aquae minerales): ezek különféleségök szerint különféle alkatrészekkel bírnak. — E tekintetben 2*
