Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Köneny

16

23. §. Köneny előállításmódai különfélék:

A) Közönségesen a víznek valamelly könnyen élenyül- hető fémmel való elbontása által készíttetik. Mirenézve egy izzószén közé helyezett vas csőben, vas szegek V. drótok tétettnek, s egyik részén egy hozzá kapcsolt görvegből hevített vízpára bocsájtatik rajta keresztül ; a cső másik részén pedig a kifejlő köneny egy alkalmas vízzel telt edényben főlfogatik. — A víz áll élenybiil, és könenybül; az éleny a vassal vegyül, a köneny pedig átszálva főlfogatik.

B) Ha vízzel föleresztett kénsavban vas v. horgany olvasztatik. — A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad; mellette a köneny kifejtik.

A vassal készült köneny tölbnjire szénenytartalmú, mivel már maga a vas is az többnyire, s a kifejlő köneny a szénenyl magával ragadja.

C) Horganynak kön-halvsavban (acid, hydrochlor.) való fölolvasztása által. — A horgany a halvánnyal: korg-halvagot (Chloridum zinci) képez; mellette a köneny kifejlik.

D) Hamanynak vízben való elégése által. — A víz élenye a hamannyal vegyül; a köneny pedig szabaddá válik.

Az utósó mód szerint nyert köneny drága lenne, nein fizetné meg az árát.

24. §. Vegyjellemei: A köneny minden eddig ismeretes testek között legkönnyebb, — innét nyerte „köneny“ nevét, — ugyanis 15-ör könnyebb a légnél. Tiszta állapotában szagtalan, és színtelen, légképű állomány; belélegzésre nem alkalmas. A könenybe rekesztett állatok éleny hiánya végett csak hamar megszűnnek élni: néha mindazáltal az életre visszahozha-