Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

Bevezetés

10- Jamelly többnemű alkatrészekből állő vegyhez, egy idegen test adatván , melly idegen test nagyobb vonzalommal viseltetik a vegy egyik alkatrészéhez, mint a mellyel az vegyülve van, s azt magának kiválasztja , s vele vegyül. Itten mindenkor vegyűlés (synthesis) és bontás (Analysis) történik. Ezen rokonság kétféle , egyszerű és többszerű :

12. §. Egyszerű válrokonság (Affin, electiva simpl.) az, midőn két alkatrészből álló testben valamelly harmadik hozzáadott test által történik az említett vegyűlés, és bontás. Péld. ha szénszavas szik-éleghez (Carbonas natri) kénsav adatik: a kénsav nagyobb vonzalommal viseltettvén a szik-éleghez, mint a szénsav, vele vegyül, emez pedig kifejlik.

13. §. Kétszerü válrokonság (Affin, electiv. duppl.) az , midőn a bontás két összetett test között megy végbe, mirenézve két vegyűlés, és két bontás történik ; p. o. kénsavas ham-éleghez (sulfas kali) sósavas sul-éleg (Muriasbarytae) adatván: a kénsav a súl- éleggel; a sósav pedig a ham-éleggel vegyül.

14. §. Az előadott rokonságokra nézve következő négy fő vegyrokonsági törvények állanak :

1) Vegyrokonság egyedül különnemű testek közt lehet; a hasonnemüek csak halmozódnak.

2) Különnemű testek csak közvetlen érülésben vonják egymást; ipi Jíét úton történhet: u. m. száraz és nedves úton; amaz hő, emez pedig fölolvasztás által

3) Különnemű testek bizonyos renddel, és erővel vonatnak; s minél könyebben vegyülnek valamelly- testek, annál nagyofib a vonzalom köztök.

4) Különnemű testek meghatározott, és változ hattlan mennyiségben vegyülnek. — (Mint a vegy- aránytannál említém.)