Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
V. Szakasz. Életmüves vegytan általában - I. Czikk. Növénysavak
237 zselés közt pálinka, ser, vagy más idegen szagot ne eregessen; nyúlós ne legyen. Belőle 16r. 1 r. szénsavas ham-éleget közömbittsen. Féléig elpárolva savanyúbb, mellette még is kellemes ízű legyen; hasonlóul : ha fagyás által viztelenitletik. 297. §. Eczet tisztaságának kémlésmó- da. Gyakran van az eczet különféle idegen s rósz következést okozható részekkel fertezve; errenézve az alább elősorolt állományoktól ment-e az eczet, melly a gyógyszertárakban használtaik ? kikémleld szükséges. Kénsavval van fertezve: ha lepárolt vízzel feleresztve, suly-halvag-olvadék által fehér csapadék támad benne. Más könnyű kémlésmóda, hogy iart-ekénsavat?: egy edény, mellyben viz forr, befedetik fehér findzsa allyával. Ebbe kevés czukorolvadék töltetik, miután az kiszáradt volna, egy-két csepp töltetik a kémlendó eczetből reá, s az előbbi hő mellett elpárolni hagya- tik. Tiszta eczet az által semmi feketedést nem hoz elő; ellenkező esetben kénsavtartalmu. — Runge. Legsavval: néhány obon lepárolt feleresztett eczet higannyal hevittetik, s egy ideig erősen rázatnak. Ezután a folyadék átszivárogtatik, s néhány csepp sósav adatik hozzá: ha általa fehér, égető könlegeg által szürkévé változandó csapadék támad: úgy az eczetben higany volt felolvadva, mi az eczelben létező legsav által olvasztathatott fel. Sósavval: ha legsava-s ezüst-élegolvadék túró- képű fehér csapadékot okoz benne. Rézzel: ha előbb a kémlendő eczet szeneni átszi- várogtatás által elszíntelenittetik, s akkor vérlúg által veresbarna csapadék hozatik elő benne.
