Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

V. Szakasz. Életmüves vegytan általában - I. Czikk. Növénysavak

236

ve elő, sőtt az állatországban is, péld. a tejsavban. Még gyakrabban képeztetik némi életmüves testeknek elbontásukkal,különösen az úgynevezett eczelforrásánál langtartalmu folyadékoknak. Ha borlang sok vízzel ke- vertetik, s hozzá eczetforrást okozó anyagok adatnak, megkivántató körülmények közt 30 — 40 C. fokú hőnek kitétetik: élenyt vonván magához, eczetsavvá és vízzé bomlik. A képült eczetsav az eleve hozzáadott és azonkívül a forrás folyama alatt támadt vízzel: igen feleresztett eczetsavat képez , melly csekély rész bontatlanul maradt borlanggal és a hozzá használt vízben létező különféle sókkal van vegyülve. — Eczetforrást okozó anyagok gyanánt már kész erős eczet, vagy különféle legenytartalmu állományok, mellyek- ben már eleve kevés eczetsav képezve van, péld. savanyú kovász, fehér ser, eczetbe áztatott kenyér stb. is használtathatnak.

De nem csak illy mesterkélt vegyítésekből készülhet eczet, hanem minden olly folyadékokból , is mellyek már az említett anyagokat magokban készen tartják; avagy azokat vegyfolyam által előhozni képesek, mint p. o. minden forrott folyadékok , és minden czukros- s keményítőttar- tó növénynedvek szolgálhatnak e czélra; mire- nézve a köz-élétben többféle eczetek fordulnak elő ; nevezetesen : bor- ser- gyümölcs- czukor- gabona eczetek,stb.

Honunkban fölöttébb elszaporodvák az eczetgyárok , mind- azáttal még is nagy ritkaság tiszta s jó boreczetrc akadni. Légczélszerübb annálfogva a gyógyszerésznek vagy magának kézíteni; vagy a vettett jól kikémlelni tisztasága felől.

Tulajd. A tiszta boreczet: színtelen, kellemes savanyúsággal és szaggal biró legyék; az ajkakat ki ne szárittsa, annál kevésbé égesse. Kezek közti dör-