Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Réz
05 Jellemei. A tiszta réz barnaveres színű, fémfényü, kemény, nagy hangú, nyújtható, szeniestörésü. Fajsu- Iva — 8,9. Magos fokú hőben önthető, öntödése közt lég· élenyével vegyül, s általa fekete hártyával (réz- é leg) vonatik he, mi mindazáltal kihűlése után elenyészik. Száraz légen változást nem szenved; nedves vagy szénsavtartalmu légen felülete zöld hártyával vonatik be, melly: réz-élegből, vízből, és szén. savból áll; ' ez teszi a kereskedésben előforduló sokféle zöld festékek u. m. bremi, braunschweigi, és bérg- zöldeli anyagát. Hasonló zöld hártya támad rajta rövid idő alatt, ha ugyanegy időben jő léggel, és akármi- nemű zsíros-olajjal, avagy sós, égvényes, de kiváltkép savanytíartó folyadékkal érületbe. Ezen zöld anyag a kereskedésben — bár helytelenül — „grünspan“-nak neveztetik; melly, azon folyadékban, melly létét okozta, felolvadható. Különben mérges ereje, és a (rézedényeken könnyen való támadhatása végett, a gyógyszertári réz-edények tisztaságára különös figyelem fordittassék. Bárha a réz, légen, eavanytartalmu folyadékkal-! ér\i_ lé-ben jővés által élenyül és olvad is, mindazáltal bátran lehet réz-üstökben eczetet forralni, minta közéletben gyakran láthatni; csakhogy az eczet, felforrása után benne ne hagyassék kihűlni, hanem azonnal töltessék ki. — Hogy a réz itten a lég élenyével nem vegy ülhet : a forrást okozó hőnek és elpárló eczetpáiának tulajdoníthatni , melyek elűzvén a léget, azt nem hagyják a réz felületére hatni; de ha a kihűlés az üstben történnék, ugv nem lévén már hő és eczetpára jelen, mellyek a lég behatását, gátolhatnák ,a réz könnyen rézro/.sdává válhatnék. A fönebb említett zöld festékekhez hasonlók : a schwein- furti, becsi, és mitiszoldek; mellyek : eczet- és mtrsavas réz- élegből állanak. 125. §. Minden réz-éleges sók mérges hatásúak, , ellenszerükül szolgál: a ez u kor, tej, és tojás-feli é r ii y e.
