Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
140 Magyar orvostörténeti adattár arcképe is látható, elég kezdetleges kivitelben. Ezenkívül németül írt naplója («Bemerkungen über meine Reise von Wien aus, vom 26-ten Dezember, 1790.») is megvan a debreceni főiskola könyvtárában (Cs. 3472), melyet diósadi Elekes György más helyen részletesebben fog ismertetni. Útjában a következő városok kórházait, természettudományi gyűjteményeit, füvészkertjeit, egyetemeit stb. tekintette meg : Erlangen, Bamberg, Würzburg, Frankfurt a. M., Mannheim, Heidelberg, Nimwegen, Utrecht, Amsterdam, Franeker, Haag, Delft, Rotterdam, London stb. 362. 1748. Aradmegyei orvosok. — Orvost először 1748-ban, Grassal- kovics főispán hozott Aradmegyébe. 150 forint fizetést szavaztak meg neki, de attól tartva, hogy különben meg nem él, Békés- és Csanádmegyének is figyelmébe ajánlották. Az első megyei orvos Forner János volt ; utóda 1768-ban Perathoner Mátyás, kit már 1771-ben elcsaptak, mert elmerült az adósságaiban. Helyébe Békés megye orvosát, Wissinger Károlyt választották meg, kit már 1772-ben Purcser Jakab követett. Ekkor 450 frt, 12 öl fa s 12 köböl búza volt az orvos fizetése. 1776-ban Fekete György főispán Haidenreich Lajos drt nevezte ki (v. ö. Weszpr. IV. 505. és Győry Bibi.). Ennek utóda Rósa János Ferenc 1782 március 1-től 1790-ig (haláláig) működött. Fizetését már 1782-ben száz forinttal emelték, de viszont megbízták az 1785-ben felállított kórház vezetésével. (Jancsó II. 2. 636.) 363. 1748. Kórház. — A győri orvosok és az ottani Szt. Háromság- kórház történetét lásd Petz Aladár könyvében. (Sok képpel.) 364. 1748. Topolies András nevű magyar orvosnövendéket («Hungarus Singendorfensis») ezen év október 3-án orvosdoktorrá avatják a padovai egyetemen. (Veress, Matr., I. 137.) A következő év május havában hasonlóképen Conrad Andrást, ki 1750-ben már Sopron városának főorvosa lett s kiről W. IV. 166. tévesen írja, hogy Halléban doktorált (u. o.) 1751-ben Crussen Ignác Máté (győri származású) tett orvosi és bölcsészeti doktorátust ottan (u. o.). 365. 1748. Stubnya-fürdő. —Lisschoviny (Lissoviny) Jánosnak, Körmöcbánya fizikusának értekezése : Scrutinium physico-medicum, quo aquarum Stubnensium . . . utilitas et modus utendi genuine expenduntur (Nagyszombat, 1748.). A szerző többrendbeli fürdőt említ Stubnyán. Volt ott egy parasztfürdő (balneum rusticum),^ egy cigányfürdő (b. zingaricum), a francos betegek fürdője (b. Gallicum), a zöld fürdő (b. viride) és a szegény nép számára való kis fürdő (b. parvum). Hasonló hőforrások vannak Körmöcbányán is, a Lipót császárról elnevezett Leopold-Schachtban és a szt. Annáról nevezett Anna- Schachtban (melyek főleg a «strumák» gyógyításában használhatók sikerrel), nemkülönben Szklenón (az izzasztó barlang stb., lásd MOE III.). Azután (a 14—26. lapon) hosszasabban beszél, saját és mások elemzései kapcsán, a stubnyai víz összetételéről, alkotórészeiről és ismételve hivatkozik Chytr(a)eus volt kör- möcbányai fizikus1 megfigyeléseire, jegyzeteire (egyik barátja birtokában), melyek szerint a víz ugyanazon alkatrészeket tartalmazza, mint a karlsbadi hőforrás, csak kisebb mennyiségben. Knoglernek, Liptó megye tisztiorvosának erre vonatkozó véleményét is megemlíti. Möller Károly Ottó, túrócmegyei fizikus korában, nem egy előkelő embert (többek közt Csáky bíborost is) gyógyított meg Stubnyán ; épp úgy, mint egy Dietrich nevű orvos, ki a szerző idejében szintén Túróc megyében praktizált, és az imént említett Knogler (Márton?). Maday Dávid Sámuel, az anhalt-cötheni herceg orvosa, külön értekezést írt a stubnyai vízről, dicsérve csodálatos orvosi erejét. Hogy a balneum Gallicum- nak csakugyan megvan-e a hajdanában dicsért antiluetikus hatása, arra nézve újabb tapasztalatok gyűjtendők. A balneum rusticum-ot valóságos panaceának tartja a nép és Knogler említi, hogy ismert olyan negyednapos lázban szenvedőket, kik a láz kezdetén bementek a vízbe és ki sem jöttek, míg el nem múlt s ezt folyton ismételték; — néha használt, néha nem. Ugyanő mondja, hogy a parasztfürdőtől délre egy hashajtó hatású langyos forrás is van. A cigány- fürdőben majd mindennap fürdetik a beteg lovakat is, jó eredménnyel. Tüdő1 Ez a görögös név fazekast jelent s bizonyára családi nevének átfordítása. Weszpr. IV. 504. is említi, de csak a nevét.
