Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 39 megadatják, az ki pedig éppen szegény, az nemes város fogja annak az orvosság árát megadni.» (Kőszeg városának statútuma. Corp. Statut. V. [2.] 385.) 85. 1710. Fizetés. Gyógyszerészek. Borbélyok. — Komárom városában a török időkben csak borbélyok voltak, kiknek céhét a körmeneteken a legutolsó (legmegtisztelőbb) hely illette meg. Az 1710. évi pestis alkalmával 5 forinttal megjavították a városi borbély fizetését, úgy hogy havonta tíz tallért kapott, a doktor naponkint egy irtot. 1676-ban Wolter György evangélikus gyógyszerészt, 1694-ben Herpiust említik. A péksüteményeket is a patikában árulták. A jezsuiták gyógyítással is foglalkoztak. (Gyulai, 103.) 86. 1710. Gyógyszerészet Kassán. — Ezen év március 9-én Vancsek1 János Mihály kassai városi gyógyszerész végrendeletet ír, melyben 10 forintot hagy a kórházra és 15 frtot Sámuel nevű segédjére. Az akkori leltár szerint a gyógyszertár értéke 35.398 rénes frt és 24 krajcár volt. Vancsek halála után a városi patikát elvették az özvegytől, mert nem megfelelően vezette, s dr. Gründer megyei orvos közbenjöttével Amrer Dániel provizorra ruházták át (1713.) azzal, hogy a bérlet ideje alatt más egyén nem nyithat gyógyszertárt a városban. Amrernek megengedték, hogy két mázsa dohányt is vásárolhat s azt eladhatja. Közterhek alól fel volt mentve. Ha nem teljesíti kötelességeit, a város 3 havi felmondással élhet. A patika felügyeletét a város fizikusára bízták. 1714-ben az a vád merül fel Amrer ellen, hogy Gánóczy Jánosnénak méregtartalmú szereket adott el. Ebben a pörben, mely felmentéssel végződött, dr. Sevindry János orvos tanúként szerepel. 1718-ban Bartl (Bartel, Barthel) Ferenc vette át a patikát, kinek utóda Taurenti (Thaurenty) János Kristóf provizor 1731-ben. Ennek fizetése a várostól 300 magyari forint. A gyógyszertár következő tulajdonosa bizonyos Feldsteiner, kitől Pinzger Teofil vette meg. 1791-ben a bezárás veszedelme fenyegette a patikát* mert a városi tanács szerint sok a négy gyógyszertár. Pinzger özvegye azt veti ellen, hogy ha ez így van, akkor ne az ő patikáját csukják be, hanem a Krauss-félét. A helytartó- tanács döntése értelmében a patikát 1792-ben Schwarz János Sámuel vette meg az özvegytől, de vagyonát elvesztvén, Schwarz is kénytelen volt eladni a gyógyszertárát, mégpedig Hauff X. Ferencnek, ki élelmes és pénzkereső ember volt, de a rendeleteket nem mindig tartotta meg, mert 1819-ben az a vád merült föl ellene, hogy nemorvosok receptjeire is szolgáltat ki gyógyszereket. 1820-ban a gyógyszertár értékét 23.262 forintra becsültek. (PNG adatai.) 86/a. 1711. Naptárak. Astrologia medica. — «A betegségekről. Mint a múlt esztendőben Saturnus és Jupiter jó hármas fényét a gonosz aspectusok igen megzavarák, ez 1711-ben is a jó aspectusokkal ellenkezni fognak sokféle betegségeket causáló gonosz tsillagzatok, mint januariusban gutta ütő fluxusok, nátha leszállási a tüdőben hurutozással uralkodnak. Febr(uariusban) az igen nedves aér miá fő szédülések, szem folyások, a terheseknekis félelmes álla- pattvok lészen ; (kikis magokra jót gondot viseljenek). Annál inkáb, hogy a tavasz kedvetlen nedves lészen, ez okon élet rontó bő fluxusok az emberi vért megzavarván, kivált a kisdedeknek ártalmas lészen : úgy hogy a halál nem tsak a tavaszi virágok közt a kertekben, hanem osztán az utszákon és házaknál-is múlatoz . . . Kiki azért mind egéssége megtartásáról a mértékletes jó étel ital által, úgy teste orvoslásához idején lásson, de Isten hírével.» (Uj és ó kalendariom . . . 1711 esztendőre . . . Neubárt János astrologus által. Kolozs- váratt nyomtatta Telegdi Pap Sámuel.) Hasonló jóslások olvashatók az 1701., 1707., 1709. és 1710. évi kolozsvári kalendáriomban is. 87. 1711. Himlő. — I. József király Bécsben himlőben meghal (Linzb. I. 410.), miután dr. Stockhammer, az ottani egyetem tanára (kiről 1. Acta Vindob. VI. köt.) is hiába akarta kipróbálni rajta az ő secretumát. A király betegségének és halálának történetét az egykorú Wagner Ferenc után részletesen megírja Katona. (Hist, pragm. Hungáriáé). Lauschmann (40. old.) azt mondja, hogy «a himlő szintén pusztítá ezen korban nemzetünket, főleg 1711-ben». Erről nekem nincsen tudomásom. 1 Vagy Wanczek ; 1699-ben a patika provizora volt. (L. MOE III. 444.)
