Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
64 Magyar orvostörténeti adattár nak.» (A báró Perényi-család határozata 1723 febr. 4, a család nagyszőllősi levéltárában.) 163. 1723. A keresztesek (ordo crucigerorum hospitalariorum cum rubea stella), a kórházügy terén sokfelé szerzett érdemeik révén, III. Károly rendeletével, Magyarországba és kapcsolt részeibe befogadtatnak. (Linzb. I. 582.) 163/a. 1723. Törvényszéki. ■— Nagyszebenben két nőt gyermekgyilkossúg miatt, két férfit szodomitasúg miatt lefejeznek ; az állatokat elégetik. (Sigerus, Chrom, 25.) 164. 1723. Weszprémi (Tsanádi) Istvánnak, a magyar orvostörténelem alapvetőjének, születési éve (megh. 1799.). Született Veszprémben, hol apja : Tsanádi1 István, a városnak «tisztes polgára» volt, az édesanyja pedig nemes Bíró Zsuzsanna. A középiskola elvégzése után, 1748 első felében, Bécsbe s innen három hónapi tartózkodás után Zürichbe, másfélévre rá Utrechtbe ment, hol 1756-ban doktorrá avatták (Demkó tévesen ír 1776-ot). 1753—56 közt Angliában is járt (mint azt Smellie londoni tanárnak, kora legnagyobb szülészének, 1755 július 19-én kiállított bizonyítványa is igazolja ; W. IV. 496.), s ott gyűjtötte a debreceni kollégium jelenlegi angol alapítványának alapját, mintegy 3050 font sterlinget.* 1 2 Később (1767.) Debrecen városának fizikusa lett. Munkái közt bennünket legközelebbről érdekel a Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae (így !) biographia, mely tizenhárom év alatt (1774—1787.) négy kötetben jelent meg (a IV. ma már igen ritka). Becses munka, mely nemcsak orvostörténelmi, hanem általános történelmi, irodalomtörténeti, sőt éremtani szempontból3 is értékkel bír s amelyre jelen munkámnak négy kötetében számos alkalommal utaltam. Nincs helyem arra, hogy sorra vegyem itten Weszpréminek egyéb írásait, de nem is szükséges, mert ő maga is közölte azoknak elég tekintélyes lajstromát a Succincta első k ötetének 205., 206. lapján és a Luctus Pannoniae-ben. Elég, ha annyit említek, 1 Maga Weszprémi írja így a nevét önéletrajzában. (Weszpr. I. 202.) 2 V. ö. diósadi Elekes György: «Weszprémi István külföldi útja». (Orvostört., 1938. okt.) Kár, hogy a nagyszorgalmú és lelkes szerzőnek ebben a cikkében olyan tévedések is akadnak, melyeket nem lehet szó nélkül hagyni. így egy helyen azt írja, hogy «nem derül ki, hogy (Weszprémi) egyáltalán járt Londonban ; hogy, mint Györy írja, óltóházakat látogatott volna, még kevésbé az, hogy másfél évet töltött volna, mint Hecker állítja, Londonban». Már pedig Győrynek is, Heckernek is igaza volt, mert maga Veszprémi írja önéletrajzában (W. 1. 203.),"hogy ő «in Angliám bis (tehát két ízben is !) transfretavit, Oxonium et Canta- brigiam visitavit . . . Londinum per annum integrum cum dimidio inhabitavit . . . infirmarium Londinense, domum inoculatoriam sedulo frequentavit» stb. 3 Erről bővebben 1. Faludi Géza értekezését: «Magyar Orvosok mint numizmatikusok». (Orvostört., u. o.) Weszprémi: Bábamesterségre tanító könyv. (1766.) Az első magyar bábakönyv címlapja.
