Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

236

Magyar orvostörténeti adattár

Tempore quo pestis rabies frendebat in omnes,

Fugerat omnis amens Hungara turba procul.

Ulta viros tandem : vastata fugit ab vobis Tristis sic rabies languida cuncta videns Huni tunc tui revirescunt inclita Bursa,

Et redeunt : Senior tum Colocensis (Kalotsay Imre) erat Mille quingenti tunc nonus et annus erat stb.

(V. ö. Férd. Miller: Regestrum bursae Cracoviensis Hungarorum. Budae, 1821 ; 22., 23. és 65. lapon.)

768. 1509. Pestis. — Hammer I. írja munkájában (pag. 2. jegyzet), hogy 1509—1511 közt hatalmas pestisjárvány pusztította el az egész Bánátot. (Griselini adata.)

769. 1510. (szept. 25.) Brissiai Lőrinc sebész. Jeromos (Hieronymus) királyi orvos. — Podmaniczky János főkamarás és pozsonyi főispán meghagyja Pozsony városának, hogy a minap elhalt Brissiai Lőrinc királyi sebésznek (magister Laurentius de Brissia cirurgicus maiestatis ; v. ö. MOE III. 130.) és néhai özvegyének ott levő hagyatékából Jeromos királyi orvost és Antal velencei kereskedőt elégítsék ki. (Podm. Oki., I. 607.)

770. 1510. Struthius Józsefnek, Izabella királyné lengyel orvosának életéről és működéséről 1. V. Bugiel : «Un célébre médecin polonais au 16e siécle, Joseph Struthius, 1510—1568». These de la Faculté de Médecine de Paris, 1901. (Paris, Boyer, 1901.) és P. Delaunay : «La vie médicale aux 16e, 17e et 18e siécles». (Paris, 1935 ; a 205. lapon.) V. ö. MOE III. 136.

771. 1514. Zakariás pozsonyi orvos fölmentése a zsidó köpeny viselése alól (v. ö. MOE II. 32). Friss I. 274—275. szerint Ulászló azért akarja felmenteni, mert különben (ha nincs rajta a köpeny) az utca népe megverné s így nem tudná orvosi gyakorlatát folytatni, pedig erre még a királynak is szüksége lehet. Az egész királyi átirat in toto megvan Friss könyvében.

772. 1527. ben vérhasjárvány Cegléden, 1529-ben és 1530-ban pestis. (Oppel, 39.)

773. 1529. Balsaráti Vitus János. — Borovszky (I. 281.) írja a következőket Basarági (hibás néven Balsaráti) Vida Jánosnál (v. ö. Weszpr. I. 10.) : 1529- ben a belgrádi török parancsnok, Báli bég, betört a Maros és Kőrös vidékére és Basarág falu felé vezette rabló hadait, mely a Jaksics-család birtoka volt. Éppen itt időzött akkor Vrda Lukács nagylaki várnagy. A törökök felgyújtották a falut, lakosait összefogdosták s Vidát feleségestül rabságra vitték. Alig három hónapos csecsemőjüket az égő házban hagyták. A keserves sírásra egy emberséges töröknek megesett a szíve, bölcsőstül kivitte a gyermeket az utcára, aztán otthagyta. Az elhurcolt anyának fivére, Fodor Ferenc dombegyházi lakos, magához vette a kis fiút, s Jaksics Péter özvegye, Csáki Katalin (a Dózsa-lázadás alkalmával szörnyű halált halt Csáki Miklós püspök nővére) fölnevelte, a gyulai iskolában taníttatta, hol jeles tehetségével csakhamar feltűnt. Ebből a fiúból lett a 16. század nagyhírű tudósa, Basarági Vida János.

774. 1531. Zsámboky (Sambucus) Jánosról. — a) Clusiushoz való viszonyáról : Gombocz 74—76 és Istvánffy Gyula : Clusius-Codex, 173. — b) Érem- gvüjteményéről : Faludi Géza értekezése (Numizmatikai Közlöny 1933/34. évf.) — c) Könyvtáráról : Bálint Nagy István cikke, (Orvosi Hetilap 1929. évf., 885.). — d) Emlékérme : Faludi Géza cikkében, (Orvosképzés, 1933. évf.,

3. fűz.), hol Jordán Tamás és Jessenius emlékérmeiről is szó van. — e) Zsám- boki latin költeményeiről : Irodalomtörténet, I. évf., 394.

775. 1545. Erős pestis a Szepességben. Iglón több mint 600 halott. (Sváby, 134.)

776. 1547. Morbus Hungaricus. — Már máshol (MOE III. 168.) is említettem, hogy se Győry Bibliográfiájában, se más hazai és külföldi könyvészeti munkákban nem találtam nyomát Johann Eychmann (görögösen Dryander) marburgi orvos értekezésének a magyar betegségről. Talán a legrégibb munka, mely a Morbus Hungaricus-ról szól ; mindenesetre a legrégibbek közül való és