Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 89 jegyezhetem, hogy újabban honfoglaláskori temetőkben (Medgyesegyházán stb.) ismételve találtak nyílhegyeket és a hódmezővásárhelyi Török Károly följegyezte, hogy a 18. század végén a sírba háromszor belelőttek a koporsó leeresztése előtt. Ennek a szokásnak különböző változatait idézik a székelység köréből is. A magyarázatok szerint a cél a démonok elűzése vagy talán a hazajáró lélek útjának megakadályozása, mindenesetre valami rossznak az elhárítása ; (v. ö. : Móra Ferenc : Néprajzi vonatkozások magyar leletekben ; Ethnogr. 43. évf. [1932], 2. szám, 62.) Néhány év előtt avarkori és koraárpádkori sírokban (Tolna megyében, Cikón és Bátán) olyan sírokat is találtak, melyekben a csontváz két lábafeje, vagy a térdizülete nagy vasszögekkel oda volt szögezve a sír fenekéhez. Csalogovits József (Népr. Múz. Értesítője, XXIX., 1937., 447.) szerint így akarták megakadályozni azt, hogy a halott az élők világába visszalátogathasson. 228. 1732. Plica Polonica. — Kramer János György írása arról, hogy Erndselius varsói orvosnak a plica Polonica okáról mondott véleményéhez nem járulhat hozzá, mert öt évi délmagyarországi katonaorvosi működése alatt gyakran volt alkalma megfigyelni, hogy a piszokban (sordido vivendi genere) élő oláhok gyakran megkapják ugyan ezt a bajt, de azért teljes jóegészségben élnek s ha szükséges, ki is vágják. Ezt az erdélyi lovakon is gyakran megcselekszik. (Commercium Litterarium Norimb., 1732. évf., 363.) 229. 1732. Influenza? — A temesvári jezsuiták följegyzései szerint (1. Hammer 2, jegyzet) Temesvár lakossága sokat szenved ((lázas bajokban». Ez év decemberében naponta 10—12 haláleset. 230. 1732. Marhavész. — Csáktornyán és Muraközben, az óvóintézkedések elhanyagolása miatt, kiújult a szarvasmarhák fertőző betegsége (lues pecorum). A helytartótanács újból szigorúan meghagyja, hogy a bőröket szétvagdalják s a marhák hulláit jó mélyen elássák. (Linzb. II. 34.) Nyitramegyé- ben is pusztít ez a járvány ; itt teljesen eltiltják az elhullott állatok megnyú- zását és bőrük értékesítését. (U. o. 35.) Hasonló rendelet megy Szepesmegyé- hez (u. o. 36.) és 1737-ben, a Kopcsán és Holies környékén pusztító járvány alkalmával. (U. o. 68.) 231. 1732. Művi abortusok megakadályozhatása végett Pest megye generális gyűlésén (1732 június 23-án, a kecskemétvárosi levéltár följegyzése szerint) a következő határozatot hozták : «Mivel sok rósz aszszonyok, maguk terheinek tagadása, bábáknak és más arra (való?) értelmes személyeknek, terhes voltuk meg nem jelentése és azáltal magok gondviseletlensége és iszonyú kegyetlensége miatt, sok ártatlan gyermekölések naprul napra tapasztaltatnak : azért ezeknek eltávoztatására és ollyatén gonosz személyeknek elrettentésére . . . determináltatott : hogy ha valamely ollyatén gonosz személy a maga terhes voltát a (város) bíráknak meg nem jelentené, hanem egész végig tagadással oltalmazná magát, hogy azáltal bábákrul és más ahhoz való szükséges álla- patokról a bírák rendelést nem tehetnének, hanem tagadása és gondviseletlensége miatt, ha szintén halva lenne is a gyermeke, tehát az ollyatén gonosz személy . . . minden törvény és kegyelem nélkül hóhér pallosa által feje vételével büntettetik. Ezen nemes vármegye determinációját pediglen minden helység bírája házrul házra tartozik kemény büntetés alatt kihirdettetni, hogy minnyá- joknak tuttokra lehessen». A múlt (1938.) év elején Békésmegye közgyűlése hasonló (de persze hóhérral való fenyegetés nélküli) szabályrendeletet alkotott, tekintettel a szomorú népszaporodási viszonyokra. A hozzáfűzött magyarázat szerint «a rendelet tisztában van azzal, hogy a kötelező terhesség-bejelentés ma még szokatlan dolog» stb. Nem még szokatlan, hanem már szokatlan ; mert mint látjuk, több mint 200 éves! 232. 1732. A kassai gyógyszerkönyv, (antidotarium). A Nemzeti Múzeum könyvtárában (Mat. med. 117.) megvan ez az igen ritka, 27 oldalas kis füzet, melynek címlapját itt adom. Az előszó azt mondja, hogy a város gyógyszertára már szinte jóhírét vesztette sok avult gyógyszere A
