Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
84 Magyar orvostörténeti adattár 219. 1731. Pest és Buda közegészségügye. — A pesti utcák valóságos szemétlarakodó helyek voltak. A hulladékokat a hatvani kapu előtt halmozták fel s csak 1731-ben, a városi tanács rendeletére sikerült azokat eltávolítani onnan. Csatornázásnak és vízvezetéknek nyoma sem volt. Ellenben Budán már 1728-ban ólomcsöveken vezették a vizet a várba a svábhegyi Orvoskútból vagy Doktor forrásból, melyet Eberhardt von Everling törzsorvosról neveztek el, ki ezt vízvezetéki célra ajánlotta. Később ennek a kútnak a vizét a Királykát vizével (a mai Bélakirálykút) egyesítették. Ezenkívül a Dunából is szivattyúztak vizet. (Englánderné, 44.) Ugyanitt 46—51 a két várost pusztító 18. századbeli járványokról, különösen a pestisről, továbbá a budai és pesti kórházakról, lazarettekről (51—58., 84. és köv.). 220. 1731. A kassai városi gyógyszertár könyvei. Lásd Magyar Könyvszemle, 1900. 428. Többek közt a következő : «Taxa apothecae Cassoviensis civitatis in manu- scripto.» Ezt a kassai gyógyszerárszabványt eddig nem ismertük. Ez időben Kassán » két patika volt : a városi és a jezsuitáké ; az utóbbiak pár évvel később (1739-ben) szintén adtak ki egy taksát, melyet Traxler László a Gyógysz. Közlöny 1887. évf., 811. lapján ismertetett. Szerinte nem mai értelemben vett taxa. Kétségkívül ilyenféle volt a városi gyógyszertár említett «taksája» is ; de biztosan nem mondhatjuk ezt, mert szövege nincs közölve a M. Könyvszemlében. Talán ma is megtalálható Kassa város levéltárában ! 221. 1731. Marhavész Sárosmegyében és ellene való utasítás. (Lásd : Tóth III. 636., 637.) A Tisza—Duna közén is erősen pusztít. Földi kutyákat használnak ellene ! (Termtudom. Közlöny, 1932. 575.) 222. 1731. Hygiene. -— a) A helytartótanács elrendeli, hogy a Székes- fehérvárt környező mocsarak, melyek a lakosság egészségét veszélyeztetik, kiszáríttassanak. (Linzb. II. 28.) -—• b) A budai utcák, telkek és mészárszékek tisztántartása ügyében figyelmeztetés a város tanácsához. (Htr., u. o. 22.) 223. 1731. Erdélyi orvosok. — Az erdélyi Patakiak (P. Sámuel I. és II., P. Dániel stb.) jeles orvoscsaládjáról, mely 4—5 nemzedéken át csupa orvosokból állott, lásd Weszpr. II. 164., továbbá Szinnyei és Gombocz könyvében, a MOE előző köteteiben, végül a család leszármazottjának, P. Jenőnek, a kolozsvári orvosi lapokban (Erdélyi Orvosi Lap, Orvosi Szemle stb.) megjelent közleményeit. 224. 1731. Pestis. — a) A helytartótanács (1731 márc. 2.) figyelmezteti az északi vármegyéket, hogy Lengyelországban és az ezzel határos török részekben pestisjárvány van. (Linzb. II. 21.) — b) Ugyancsak felszólítják Yas- és Zalamegyét, hogy a Stájerországban (Murek városának környékén) pusztító marhavész ellen minden óvóintézkedést tegyenek meg. (U. o. 22.) — c) Lika, Corbava és Segnia [Zeng] a törökországi és dalmáciai pestis miatt továbbra is elzárva tartandók. (U. o. 26., 28., 31.) — d) Azoknak a lengyelországi utasoknak, kiknek hitelt érdemlő passzusaik vannak, 1734 márciusában megengedik, hogy a magyar határt átléphessék. (U. o. 51.) -— e) Eljárás az árucikkek, levelek és személyek fertőtlenítésére a veszteglő helyeken. (Az udvari Commissio Sanitatis rendelkezései ; lásd Linzb. I. 615.) 225. 1731. Kórházak. Ispotályok. Ispotálymester. — «Begulen und Satzungen, wie die in denen Spitälern, und Stifftungen unterhaltende Arme (und alte Krancke) sich aufzuführen, und was denenselben ... zu verrichten obliege.» Császári-királyi rendelet, melynek 6. és köv. pontjai az ispotálymester feladatairól szólnak ; 1. Linzb. I. 612., 616. 226. 1731. Bábák. — A helytartótanács utasítja az ország összes bábáit, hogy (királyi rendeletre) szükség esetén a nem-katolikus újszülötteket is kereszteljék meg. (Linzb. II. 23.) Ezen rendeletet, mely ellen különösen a református papok protestáltak, későbbi években is többször megismételték és a vármegyéknek meghagyták, hogy az ellenszegülő prédikátorokat példásan büntessék, elmozdítsák stb. (Erről lásd u. o. a 802. lapon és a III. kötetben a 899. lapon 1789-ig felsorolt adatokat, «Obstetrices» címszó alatt.)
