Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
44 Magyar orvostörténeti adattár tiszta személyek és hitesek légyenek, mostan is azért végeztetett közönséges akaratból : hogy városunkban jövő bábák . . . erős hittel megeskettetvén, úgy szolgáljanak igaz hívséggel . . , Fizetése egy héten a szokás szerint légyen a bábáknak 48 pénz . . . személyt pedig ne válogassanak, hanem ha a tehetősebb a rendes fizetésnél többet ád, azzal a szegényt ne mortificálják, mert ha com- periáltatik a szegénynél való pántolodása . . . érdeme szerint megbüntettetvén, a városból is kifizettetik». (Zilah városának statútuma. Corp. Statut. I. 342.) 104. 1713. Komáromi/ György (komáromi), másképpen Stratius, ez év február 27-én iratkozott be a páduai artisták anyakönyvébe orvosnövendéknek, szeptemberben pedig a juristákhoz. Még négy év múlva is itt szerepel, többek közt mint az egyetem prosyndicus-a. (Veress, Matr. I. 135., 136.) 105. 1713. Natio Hungarica a bécsi egyetemen. Prokurátora : Nagl Ferdinánd Károly, kinek felesége bába volt s ezt az egyetem orvosi kara kifogásolja. (Acta Vindob. VI. 547., a tárgymutatóban, Nagl címszó.) 106. 1713. és köv. A strassburgi egyetem magyar orvosnövendékei: Komá- romv János Péter (soproni, 1713), Conrád Lipót János (soproni, 1777), Marton István (soproni, 1771), Trogmayr János Teofil (soproni, 1750), Neustädter Mihály Gottlieb (segesvári, 1761), Wachsmann János (születéshelye ?, 1761), Joachim Seivert de Rosenberg (besztercei, erdélyi, 1749), Mylius Bertalan Farkas (brassói, 1761), Bachner György (nagyszebeni, 1752), Vette János András (nagyszebeni, 1737), Bien János (kőszegi, 1713), Küttel György Sámuel (kőszegi, 1742), Pipani (Szinnyéinél és Petriknél Pipán; pozsonyi, 1785), Riebe Kristóf (pozsonyi,1751), Schwartz János Károly (születéshelye hiányzik, 1763), Schwartz János Mihály (pozsonyi, 1723), Voigt János József (pozsonyi, 1750), Wieland János Károly (pozsonyi, 1742), Csapó József (győri, 1756), Lintner (Lindtner) János Jakab (Selmecbányái, 1754). Az előbbi századból csak a következőket találom : Ladislai (keresztneve és származáshelye nincs említve, 1622), Höffer Henrik Adolf (pozsonyi, 1651), Rayger Károly, pozsonyi (1662-ben studiosus, 1667-ben candidatus facult. medicae), Honius János (zsidvei, erdélyi szász, 1679). [V. ö. Urkunden und Akten der Stadt Strassburg. III. Abth. Die alten Matrikeln der Universität Strassburg. 1621 bis 1793. Berarb. v. G. C. Knod. 1—3. kötet ; Strassburg, 1897—1902. Demkó az ő könyvében (440. 1.) hosszú sorát említi még a strassburgi egyetemen tanuló magyaroknak. Ezeknek nevei egyáltalán nem fordulnak elő a fenti kiadványban felsorolt s az orvosi karra beiratkozott hallgatók lajstromában. 107. 1714. Köztisztasági határozatok Debrecenben. — A városi levéltár adatai szerint erre az évre a könyvkötőket, sebészeket, ötvösöket fölmentik az utcai hivatalok (utca-kapitányság) viselése alól. 1717-ben elrendelik, hogy a városnak minden tizede (tizedrésze) köteles a maga gátját, sáncát kifogástalanul elkészíttetni. Ugyanott már az előző időkből is sok hasonló tanácsi rendelet akad. így 1609-ből «uccai kapitányokat és tizedeseket illető határozatok»; 1645-ben a járdákat, mint régen, megjavíttatják, az átjárókon pallókat, lépcsőket készíttetnek ; 1647-ben megtiltják, hogy a mészárosok a vért az uccára kieresz- szék stb. 108. 1714. a) Praun Pál besztercebányai illetőségű bécsi medikus tartja disputációját : «De propria animalis quiete seu somno» címmel. (Győry Bibi, nem ismeri.) Acta Vindob. XI. 364. — b) Svendriny János dr. Kassán mint tanú szerepel Amler gyógyszerész elleni mérgezési pörben. 1714. okt. 2. ; (Kassa város levéltárában, 13.589. sz.) NPG. 109. 1714. Fürdők. Leibicz. —- Ezen szepesmegyei városka kénes forrásait már 1294-ben ismerték, de ezután évszázadokon át hallgat róluk a krónika, mígnem 1714-ben Bohus kézsmárki tanár kezdeményezésére Leibicz lakosai néhány kunyhót építettek a források mellé a fürdőzők kedvéért. A 13 szepesi város akkori dinasztája, Lubomirsky Tivadar herceg, lublói sztaroszta, nemsokára állandó épületeket emelt ottan, a kutat megtisztíttatta s ekkor (1715-ben) kezdődik a fürdő emelkedése. Erről lásd részletesebben : Weber Samu «Zipser Ge-
