Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 43 egy orvosi értekezése jelent meg, miután ott már 1695 óta tanult. 1700—1701-ben már mint a páduai artisták könyvtárosa, procurátora s az ultramontánok con- siliariusa szerepel. (Veress u. o. 134., 135.) Itteni felavatásáról 1. Veress u. o. 285. — 4. Kiválóságának egyik bizonyítéka, hogy már 1719-ben arra gondolt, hogy narkózissaljjnyjaitse—a betegek szenvedéseit. 96. 1712. Möller Dániel Vilmos, pozsonyi születésű jogi és hittudományi doktor halálozási éve. Nem volt ugyan orvos, de orvosi tanulmányokkal és alkímiával is sokat foglalkozott. Altdorfban egyetemi tanár lett s ott is halt meg. Életrajzát részletesebben megírtaWeszprémi és Szinnyei. Jó arcképét látjuk Szathmárynál (280. lap.) 97. 1712. Hygiene. — A magyarországi ivóvíz és malária veszedelmes voltáról, 1. Száz. 1932., 209. (Károlyi Sándor levele.) 98. 1712. Veszett kutyák elleni védekezés. (Lakics István esete. L. MOE I. 157.) 99. 1713. Pestis. — a) A bécsi egyetem orvosi karának véleménye dr. Ausfeldt Kristóf pestis-iratáról. (Acta Vindob. VI. 499., 520.) — b) Egészségi bizonyságlevelek (passzusok) szövege a Magyarországon utazók számára: 1. Linzb. I. 552. — c) Komáromba híre érkezik, hogy Pozsonyban és a Csallóközben dühöng a pestis, ezértis a város tanácsa megtiltja az ezen helyekkel való korrespondenciát s ha valaki onnan Komáromba beosonna, «30 csapással sine discrimine personae (tehát ha nemes ember volna is) biintettessék meg». (Takáts : Lapok, 139.) — d) Pozsonyban erős pestis. A nép lázadása a szigorú intézkedések miatt. A városba küldött bécsi orvosokat : dr. Bensát és Nicolettit botokkal támadja meg a nép, úgyhogy ezek menekülni kénytelenek stb. (Vámossy 180— 203. és Acta Vindob. 284. s köv.) — e) Sopronban. Ez év október 3-án gr. Széchenyi György kéri b. Ebergényi Lászlót (Bárt fai, I. 422.), hogy küldje ki hozzá (Fertőszéplakra) a borbélyát, mert a pestises Sopronból nem eresztik ki dr. Genselt.1 — f) Közép Szolnok megye erélyes intézkedéseket tesz a pestis elhárítására. (Petri, I. 662.) 100. 1713. Pestis. — Trencsénmegye óvóintézkedései a (különösen Pozsony felől) fenyegető pestisragályra való tekintettel. Lásd in extenso : Corp. Statut. IV. (1). 615. és köv. 100/a. 1713. Pesti sebészek, fürdőzők és gyógyszerészek házai (a tulajdonosok neveivel) 1713—1750. között : lásd Römer Flóris A régi Pest (1873), a 132—145. lapon. 101. 1713. Gyógyszerészek. — a) Egy «quidproquo» esete Sopronban. (Koritsánszky: Gyógyszerészi Hetilap, 1907. évf., 85.) — b) Lininger nevű soproni gyógyszerész, nagyon öreg korában, ablakot vágat a patika menyezetén s innen lenézve ellenőrzi a segédeit, hogy szorgalmasan dolgoznak-e? (Uo., 98.) 102. 1713. Pékek ellenőrzése. — «Szorgalmatos tiszti légyen a (városi) gondviselőnek, hogy a sütőket jól megvisgálja, ha a búzának árrához képest sütik-é a kenyeret, cipót, kalácsot és peretzet ; és ha kitsinynek találja lenni, a vásárbírákot keresse fel és vegyék el tőlle s vigyék a város főbírája eleiben ; eligazodik, mit tselekedjenek vélle.» (Zilah város statútuma. Corp Statut. I. I. 343.) 103. 1713. Bábák. — «Amint ennek előtte is szokások vala régi atyáinknak és jó emlékezetű eleinknek, hogy városunkban oly bábák recipiáltassanak, akik 1 Gensel sokszor megfordult (mint orvos) Széchenyi grófnál és rokonainál (1. u. o. 356 stb.), de a gróf hol Gansel-nak, hol Gansl, sőt Ganzli-nak írja a nevét. 1720. aug. 6-án például azt írja Ebergényinek (Bártfai, II. 876): «Miolta házamhoz érkeztem, sem ehetem, se ihatom, se nem alhatom nagy fájdalmim miatt . . . Ganzli uram is csak az ebek harmincadján van: kínjában ő is visszatért az hamis lutránus hitre. Most immár minden ember tudja, micsoda hiten van. Nem él sokáig ; elviszik az feketék rövid nap». (1720. aug. 31-ikén csakugyan meghalt Gensel s ezután már állandóan dr. Hartung [kit mindig Hortung-nak ir] gyógyítgatja a grófot, ki nincs valami jó barátságban a tulajdonnevekkel («Badent», az osztrák fürdő nevét is következetesen Podom-nak írja s ezt azután Bártfai — tévesen — a csehországi Podolra magyarázza).
