Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 37 megyében igen rosszul vadnak. Azt sem tudjuk, mely órában Sopront is bezárják, mert csak erővel is befúrják az bécsiek magukat». Í713 okt. 19. : A pozsonyi kath. egyházközség kéri Széchényinek további liberalitását és segítségét kérik arra is, ahogy «az Duna-kapu előtt» szobrokat állíthassanak a Szentháromság s a Boldogasszony, szt. Rókus, szt. Sebestyén, szt. Rozália, szt. Xavér Ferenc, szerafini szt. Ferenc, páduai szt. Antal, szt. Nepomuk és szt. Joannes Elemozi- narius tiszteletére, hogy «az úr Istennek haragját és bosszúálló ostorát csendesítsék és kegyelmet nyerhessenek, hogy fordítsa jóra s egésségre dolgukat.» — b) Egyik levelében Széchenyi György gróf, aki Zalalövön is birtokos volt, azt írja az orvosokról, hogy «ha egy-két orvost és kirurgust megégetnének s a hamut a többi (orvos?) fejére hintenék, mingyárt megszűnne a pestis. (Pedig) amazok 150, ezek 75 írt fizetést kapnak havonta.» (Azokról a bécsi doktorokról mondja, kiket a pestis alkalmával Pozsonyba küldtek s itt még a gyermekhimlőt is pestisnek mondták. V. ö. Mohi Adolf : Lövő története. II. kiad., Győr, 1930. 43.) c) Sopron. Loew András dr. instrukciója, 1710. jan. 3. (Sopron város levéltárában, Lad. XX et U. fase. 1.) — d) Kőszeg a kuruchadaktól sebészt kér kölcsön, minek ellenében posztót ajánl fel. Egyszersmind megkéri Slabada soproni orvost, hogy adjon tanácsot a pestis dolgában, mire az orvos odautazik. — e) Komáromban 9000 ember pusztult el pestisben. (Linzb. I. 402.) — f) Szombathelyen 1710 június 1-től 1711 február 23-áig pusztított a pestis s ezen aránylag rövid idő alatt a város lakói közül kétezernél többet elragadott. A járvány Szombathely környékén már június előtt is megvolt, ezért is a város intézkedéseket tett, hogy a ragály behurcolását akadályozza, 12 forint büntetést szabott mindazokra, akik oly helységekkel érintkeznek, vagy oly helységbeli emberekkel beszélnek, hol a pestis uralkodik. A pestis legnagyobbmérvű dúlásai közt a város plébánosa, Vargyassy András, plébániáját elhagyta. Ez ügyben tanácskoztak a városiak 1710 aug. 12-én, kik még egészségben maradtak : «Proponálta bíró úr, hogy mivel úgy halinak embereink, hogy egy napon circa 30 és 35 halottak vannak, az kik az pestises döghleletességhben meghaltak, tisztellendő Pater Vargyassy András szombathelyi plébános is itt hagyta plébániáját, és az juhait mint juhpásztor leikökre nem vigyázván, és már a városnak három izbéli leveleit vette eő kegyelme, de csak imigy amúgy beszél, s nem emlékezik, hogy ide való plébános volna. Azért elvégheztetett, hogy köll írni püspök eő Nagyságának, hogy mivel Vargyassy András ezt cselekette és elhagyta plébániáját, más plébánost adjon, semhogy annyi lölkök gyónatlanul meghaljanak.» (Kuné, 117.) -— g) Vasmegyében 1710. tavaszán a pestis még mindig oly erővel dühöngött Szombathelyen, Rohoncon, Kőszegen és környékén, hogy Heister kénytelen volt seregeinek nagy részét kivonni a megyéből. (Sziklay és Borovszky : Vasmegye monográfiája, 1898. 230.) — h) Raenner Teofil sopronvárosi főorvost pestisorvossá nevezik ki. (Vámossy 170. Doktori értekezését 1. Győry Bibi. 25.) 82. 1710. Pestis a Tisza—Duna közén, Tiszántúl és Erdélyben. — a) Budán és Pesten. Jós. Comét (? talán a császári hadsereg valamelyik parancsnoka?) megfenyegeti a kecskeméti, nagykőrösi és ceglédi bírákat (Szeged, 1710. május 17.) : «Hallatik és bizonyosnak is tapasztaljuk is lenni, hogy Budán a mérges pestishalál erősképpen grassál, kire nézve . . . vadnak ollyanok, kik afféle nyavalyától nem irtóznak, sőt vakmerőképpen hozzá közelgetnek» és a ragályt terjesztik. Ezt fej vesztés terhe alatt megtiltja, azt is hozzátéve, hogy azt a helységet, hová az illetők visszatérnek, «tűzzel megemésztett.» (Kecsk.) — Hasonló fenyegetést küld ugyanezen a napon, szintén Szegedről, gr. Herberstein Ernő a kecskeméti, ceglédi és ráckevi bírákhoz és mindazokhoz, kik budai vagy pesti emberrel szóba állnak, vagy csak leveleznek is (u. o.J. Egy harmadik levélben, mely már sokkal később (aug. 4-én) kelt, a halasi, körösi, ceglédi, jászberényi s a környékbeli lakosoknak üzeni ugyanő, hogy «e világbul kitörölteti őket», ha Gyöngyös, Eger, Apáti stb. lakóival érintkezni mernek (u. o.) A Pest-Budán kitört pestisjárvány hozta létre a budai régi Szt. János-kórház első csíráját. Ez a járvány elég erős lehetett, mert a kórház csakhamar megtelt s a betegeket Pesten kellett elhelyezni, hol számukra sürgősen barakkot állítot
