Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
30 Magyar orvostörténeti adattár A járványt Moldvából vagy Lengyelországból hurcolták be Gyergyóba, hol azonban a fertőzött házak gondos elkülönítése folytán nemsokára, mintegy 160 haláleset után, megszűnt és Segesvárt támadta meg. Innen a hazaküldött cselédek és szolgák széthurcolták a bajt Maros- és Udvarhelyszékbe, sőt Küküllő- megyébe is. A tünetek leírása után a cura theologicdt (48) és a cura political (53) ecseteli, majd (63) pedig a füstöléseket és a vámpírokat (111—112), kik a nép babonás hite szerint a ragályt terjesztik s ezért az oláh parasztok Kiskereken, Pókafalván, Nagyszeben környékén, Bábolnán, Csesztvén stb. borzalmas dolgokat míveltek (eltemetett hullák lefejezése, szívüknek karóval átverése és így tovább). 71. 1709. Pestis. — a) Hevesmegyében a Rákóczi-harcok alatt: Szederkényi, Hevesvármegye története, IV. 156. stb. —b) Bercsényi levele Rákóczihoz a pestis borzalmairól : Archivum Rákóczianum, VI. 561. (Bercsényinek az énekese egyik nap még ott «bőgött» mellette s másnap már halva volt ; u. o. 506.) — c) Besztercebánya megmenekül a veszedelemtől s ebben Moher Károly Ottó dr.-nak nagy érdemei vannak. (Lásd Jurkovich, 1477—78.) — d) Komárom vármegye levéltárában mind megvannak az 1709—1712. évi járványra vonatkozó hivatalos iratok, rendeletek stb. (V. ö. Századok, 1870., 613.) — e) A pestis végzetes hatása Rákóczi Ferenc szabadságharcára ; (páni félelem szállta meg a fejedelem hadait s az egész országot ; Érsekújvár, Szolnok, Eger, Eperjes, Murány stb. egymás után estek el). Thaly Kálmán értekezése. (Lásd : u. o. 1874, 292.) — f) Pestis-kanálkák (áldoztatás céljára) a soproni Szent Mihály egyház tulajdonában ; (u. o., 1876. 516). továbbá a zalalövői templom felszerelési tárgyai közt ; ezüstkanalak, hosszú fanyéllel. — g) Pestisjárványok Pozsonyban. (Lásd: Fischer, II. 49.) -—■ h) Bottyán János kuruc tábornok írja (1709. szept. 18). Bercsényinek Szent Lőrinc Kátáról, hogy «itt körülbelül (körös-körül?) az pestis valóban grassál ; Gyöngyösön is keményen halnak, egy nap 18 is eltemettetik». A kurucsereg azonban még meg van kímélve. (Thaly: Archivum Rákóczianum, X. 52.) Viszont Bercsényi írja (ugyancsak szeptemberben) Károlyi Sándornak, hogy Egerben, Gyöngyösön, Miskolcon, Füleken, Csáton és Heister táborában is erősen halnak. (Thaly: Bercsényi levelei, 278., 279.) 72. 1709. Pestis. — a) Esztergomban az 1709—1711. évi járvány rettentő pusztulást okozott : több mint 2000 ember halt meg pestisben s a környéki falvak mind elnépteíelenedtek. (Dvihally, 26.) — b) Gömörmegye lakosságát az 1709. év végén kezdődő járvány jóformán megtizedelte. Rimaszombatban 1709 december 29-étől 1710 november 28-áig 1149-en haltak meg pestisben ; Rozsnyón 1710 május havától augusztusig 2025-en ; Tiszolcz 1710-ben csaknem teljesen kipusztult, úgyhogy 1711 után liptó- és árvamegyei tótokkal kellett újra benépesíteni. (Hunfalvy János adatai után Gömörmegye monográfiájában, 520.) — c) Pécsett is nagy a pusztulás 1709-—10-ben. A püspök részint ingyen, részint hitelben gabonát ad a szegényeknek. A város fogadást tesz, hogy szerdán nem eszik húst és hogy kápolnát épít a Boldogságos Szűz tiszteletére. Az építésben mindenki segédkezett, téglát stb. hordva föl a hegyre. Még a múlt század negyvenes éveiben is processiókat vezettek a pestiskápolnához minden aug. 5-ikén, a járványtól való megszabadulás emlékére. (Haas, 274.) — d) Kecskemétre is behurcolják a pestist, mégpedig Hódmezővásárhelyről. A század közepe felé (1737—42.) öt éven át dúló járvány is roppant pusztítást tett ; ennek emlékét hirdeti az a Szentháromság-oszlop, melyet a magvukszakadt családok vagyonából építtettek s ma a városi színház előtt áll. (Hornyik: IV., 206., 218., 302., 397.) 73. 1709. Pestis. Budai fürdők. — Lásd Stocker (Stoker) Lőrinc katonaorvos és Buda városa fizikusának következő két munkáját (melyeknek hosszú címét helyszűke miatt nem adhatom ; 1. Győry Bibi. 155. és 46.) : «Ofnerischer Pest-Schild» és «Thermographia Budensis». Az első munka kivonatos tartalma a következő : «Was die Pest seye. Vier Haubt-Symptomata des Giffts. Venenum corrosivum. Venenum suffocati- vum. Das jetzt stupefactivum. Venenum coagulativum. Das jetzt grassirende
