Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Magyar orvostörténeti adattár 17 Három magyarnyelvű orvosi munkája bőven van ismertetve a Gyógy- szerészi Közlöny 1896. évf. 232., 247. lapján. — Kezeírásának hasonmását 1. Herczeg Á. fentebb idézett értekezésében ; ellenben arcképét nem tudtam meg­találni a Nógrádmegyei Múzeum gyűjteményében. -— Végül gyűjteményemben van (Pataki Jenő szívességéből) Perlitzi orvosi bizonyítványa gr. Teleki Adámné (Wesselényi Zsuzsánna) betegségéről és haláláról, melynek eredetije az Erdélyi Múzeumegylet gr. Teleki László-levéltárában fekszik és 1739 április 26-áról van keltezve. — Egyáltalán nincsenek még ismertetve és méltatva P.-nek a mecha­nikába, fizikába vágó dolgozatai és találmányai (hyetoscop, drososcop stb.). Weszprémi azt írja, hogy ennek a zseniális polihisztornak («vir polymathes») azon a 23 munkán kívül, melyeket Weszpr. felsorol, még több nyomdába szánt kéziratos munkája is maradt, de ezeknek még a címét sem írja meg, mert úgyis hosszúra nyúlt a soruk («quae iám taedet recensere»). 44. 1705. és köv. Gyógyszertárak Debrecenben. (Lásd az 1747. évszám alatt.) 44a. 1705. Köztisztaság Kassán. — Felsőmagyarország fővárosa való­ságos menedékhelye volt a Rákóczi-harcok idején a magyar katonáknak. Ezek azonban a hosszú ostromzár alatt (ki­vált a «közönséges szoldátok»), mint a városi jegyzőkönyv (1705. artic. 5.) mondja: «sok utála­tosságokkal, ganajjal annyira megtöltötték az utcákat és udvaro­kat», hogy felkérik a város tanácsát : mi­nél előbb gondoskod­jék (a sárlátó tisztek stb. útján) a köztisz­taság helyreállításá­ról. (NPG.) 45. 1705 (ápr. 24.). Skorbut. Prosti­túció. — A cs. kir. haditanács ,kéri a bécsi egyetem orvosi karát, hogy a Tren- csén megyében, kato­nák és polgárok közt egyaránt dúló skorbut leküzdésére tanácsot, gyógyszereket, orvosokat és sebé­szeket küldjön. (Acta Vindob., VI. 178.) — Nagyszebenben két nőt paráznál­kodás miatt lefejeznek. (Sigerus, Chron., 21.) 46. 1706. Patikaláda. Sebész. — Gróf Eszterházy Antal kurucgenerális tábori könyvében (Thaly K. kiadása, 1901. 444., 581. stb.) ismételve szó van a tábori patikaládácskáról vagy apothecaria-ládáról, melyet időnként friss gyógy­szerekkel tölt meg Rákóczi hűséges orvosa, dr. Lang. Ugyanitt (533.) olvassuk, hogy Vadász Borbély János sebész igen tekintélyes összeget (800 forintot) kap «némely sebes katonák» kezeléséért. 47. 1706. Szönyi ikrek. — Csúzi Cseh János győri orvos ezzel a híres pygopagus-szal ebben az évben európai körútra indul (v. ö. MOE II. 43.). Bejárja velük Magyarországot, Ausztriát, Morva- és Csehországot, Lengyel- országot, Németországot, Angliát, Hollandiát, Franciaországot, Itáliát. Csap- lovics (I. 230.) szerint a pygopagus-ikrek képe a következő munkákban is meg­található : Wilhelm, Unterhaltungen üb. d. Menschen, II. rész, III. tábla, 5. ábra ; Klein: Naturseltenheiten, 1778 (címkép) ; Müller: Linnéisches Natursystem, I. köt. (lásd : Ballus, Beschreibung von Pressburg, 1823. 91. old. 2 A szönyi ikrek. (Csúzi Cseh János dr. rézmetszete, melyet ezen torz mutogatása közben a néző közönségnek árult.) Magyary-Kossa : Magyar orvosi emlékek. IV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom