Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Pótlás

V&JMßii?

a Magyar Orvosi Emlékek első három kötetéhez.

742. 954. Halottégetés a honfoglalóknál. -— A honfoglaló magyarok, hacsak lehetett, nem hagyták halottjaikat az ellenség kezében, hanem elégették őket. így tettek Skt. Gallennél ama két vitéz hullájával, kik a templom tornyáról leestek és szörnyet haltak (Pertz : Monum. Germanica, Scriptores, III. 426., 434). Mikor Cambray városát ostromolták 954-ben, a városiak egy megölt magyar vezérnek a fejét lándzsán a vár falára tűzték. Ennek láttára a magyarok a vidéken szerzett zsákmányt és foglyaikat visszaadni ígérték, ha a megölt vezér fejét kiadják nekik. (Kerékgyártó, 303.)

743. 1037. Halál oka (magyar királyoké, kezdve szent Istvánon, 1037. «arthritis seu podagra.») Linzb., I. 9. és köv.

744. 1113. Bajmócz hévvize, Nyitramegyében, az ország legrégibb fürdői közé tartozik : már egy 1113-ban kelt oklevél említi. Berendezését már a 16. században fényesnek mondják s kétségtelen, hogy a tükörfürdők márványfoglalata az akkori dúsgazdag tulajdonos : Thurzó Elek műve. A bajmóczi vár nagynevű tulajdonosai : Korvin János, Csák, Thurzó, Bocskay, Bercsényi Miklós többkevesebb ideig tartózkodtak a fürdőben. A Thurzók kihaltával a fürdő a gr. Pálffy-család birtokába ment át s ekkor kezdődik a fürdő hanyatlása.

745. 1193. AI agyarországi Aliklós (Nicolaus de Hungária ; v. ö. MOE, I. 10.), az oxfordi egyetem első hallgatója. Lásd róla Fest Sándor cikkét : Századok, 1937. évf., 124.

746. 1257. Tiborc mester. — IV. Béla király, tekintettel orvosának (phi- sicus noster) magister Tyburcius-nak és fivéreinek hűségére és érdemeire, megerősíti őket Gerzence (Guersenicha, Gareánica) vármegyében fekvő birtokaikban (Smiéiklas, V. 53, 59) és ottan még három birtokot adományoz nekik, (Hazai Okmánytár, VII. 64.)

747. 1267. János mester, IV. Béla orvosa (magister Johannes, medicus regis). Valószínűleg azonos V. István hasonnevű orvosával (1. MOE, III. 36). V. ö. Soranzo értekezésével, mely a Száz. 1935. évf., 364. lapján van idézve.

748. 1333. Petrus apothecarius-ró\ történik említés ebben az évben, ki hihetőleg némi összeköttetésben volt a pécsi kórházzal. Ennek igazgatója Péter kanonok volt. (Haas, 162.)

749. 1337. Kórházak és ispotályok. — Ezen évben Veydner János és testvére eladják a Szentlélek-kórház kertje mellett levő fél malmukat Loránd budai polgárnak.

A Szent János vitézeknek (johannitáknak) három kórházuk (ispotályuk, xenodochium) volt a budai hévvizeknél, melyek közül a felhévizit a Szentlélek- ről nevezték el. A johannitáknak (rhodusi vagy máltai lovagoknak) erről a kórházáról, melyet a régi írások «hospitale Sancti Spiritus de Buda» és «Xenodochium S. Spiritus» néven említenek, keveset tudunk. Bupp (38. és 69.) több

15. és 16. századbeli adatot említ, s a könyvéhez csatolt térképen a Szentlélek- kórház valószínű helyét is megjelöli.

750. 1338. Pestis. — «Eine entsetzliche Pest (Erdélyben), die viele Dörfer öde macht.» (Gusbeth, 24.)