Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
222 Magyar orvostörténeti adattár ezek közül négynek nem volt oklevele, sőt hármójukról az a megjegyzés a városi levéltár iratában (1792, 9, 1), hogy «hi tres pure tonsores (sunt)». Volt egy fizetéses városi bábájuk s ezen kívül még tíz bába működött, kik a pestmegyei bába bizonyítványával voltak ellátva. 691. 1792. Járványos bajok Beregmegyében. — Ez évben különösen a megye felső részében, a Yerchovinán, az orosz lakosság közt, nagyon elterjedt a syphilis, mely a hatóságok figyelmét is magára vonta. Különösen a táborozásról hazakerült katonák terjesztették. 1793-ban vérhas, 1795-ben skorbut (süly, «sülyköszvény») uralkodott ; mi ellen dr. Sebők Sándor megyei főorvos Váriból (febr. 1.) keltezett terjedelmes utasítást adott ki. 1801-ben «pestis»-nek elnevezett oly baj uralkodott, mely hólyagszerű petécsekkel, kiütésekkel gyors halált okozott. 1803-ban a syphilis különösen Nyíresfalván korlátlanul elterjedt. ÍSÖ-5-ben Beregszászon járványszerűleg uralkodott az «inláz» (typhus) nagy pusztulást okozva a szegénj’ebb néposztályban. (V. ö. Lehoczky II. 168, 169.) 692. 1792. Katona-sorozásnál közreműködő orvosok és sebészek számára utasítás a helytartótanácstól. (Linzb. III. 673.) 693. 1792. Erdélyi fürdők és ásványvizek nagy számát ismerteti Mátyus István az ő «0 és Űj Diaetetica» c. munkájának II. kiadásában (V. darab, 74. és köv.) 694. 1792. Orvosi gyakorlat a Magyarországon képesített orvosdoktoroknak is megvan engedve az örökös tartományokban, feltéve, hogy az illetők képesítő szigorlatot tesznek azon tartomány egyetemén, hol gyakorlatot kívánnak kezdeni, — és viszont. (Linzb. III. 688.) A következő évben a pesti egyetemen képesített orvosoknak és sebészeknek minden további felvétel nélkül megengedik az egész monarchia területén való gyakorlatot. (U. o. 701.) 695. 1793. összetett gyógyszerek (compositumok) árusítása csakis gyógyszerészeknek van megengedve. (Linzb. III. 698.) 696. 1793. Paederastia. — Fethő János győri sebészt az ifjak megrontásáért hat évi börtönre ítélik, hetenkint kétszeri böjttel, mikor csak kenyeret és vizet kap. (Vájná, II. 499.) 697. 1793. Gőzfürdő Brassóban. Lásd Gusbethnél, kinek könyvében (a 174—181. lapon) a többi brassói fürdőkről is találhatók részletesebb adatok az 1571. évtől fogva. 698. 1793. A törvényszéki orvostan tanítása a pesti egyetemen és az államorvostani tanszék felállítása, (mellyel a pesti egyetem sok évvel megelőzte a német örökös tartományok egyetemeit). Részletesebben tárgyalja Győry: OKT, 196. s köv. 699. 1793. Fürdők. Rajecz. — Kelin Amadé, Turóc megye rendes fizikusa: «Analysis aquae thermarum novarum Raieczensium». (A fürdő látképével.) A 30 oldalas kis füzet béróczy báró Kalisch Jánosnak, a lietavai uradalom tulajdonosának, az úi fürdő gondozójának van ajánlva. A víz hőfoka a forrásnál 89 fok Fahrenheit. Úri és közönséges (a népnek való) fürdő ; az előbbi (téli használatra) kályhákkal és ágyakkal is el van látva. Épület még nincs, de a közelben van egy ház, szobákkal, konyhával, istállóval stb. Orvos, sebész és gyógyszerész a közeli Zsolnán és Rajecz városában. 700. 1793. Syphilis terjedésének megakadályozására a szegény luetiku- sok, a hatóságok házi pénztárának terhére, kórházakban kezelendők. (Linzb. III. 705.) 701. 1793. Sebészek egyetemi tanulmányait és szigorlatait szabályozó rendeletek : Linzb. III. 691, 702, 703. 702. 1793. Kórházak. — A pesti szt. Rókuskórház alapításéit (v. ö. MOE II. 209.) jelentékenyen előmozdította Haffner Mihály dr.-nak, Pest város fizikusának, következő munkája : «Versuch eines Vorschlages an dem löblichen Magistrat und das Publikum der königlichen Freystadt Pesth zur Errichtung, Einrichtung und Unterhaltung eines zweckmässigen Krankenspitalles. Eine Lokalschrift» (Pest, den 4 ten May 1793.). Ez a 175 oldalas könyvecske magyarul
