Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

210

Magyar orvostörténeti adattár

634. 1787. Clysma. a) Gróf Niczky Kristófnak, «Magyarország rossz szellemének* halála. — Dugonics Andrásnak, a papköltőnek és lelkes magyarnak, természetesen sok kifogása volt II. József ellen ; de a császár egyéniségével talán úgyahogy még megbékélt volna, ellenben mélységesen meg volt győződve arról, hogy tanácsosai hazaáruló gazemberek. «Ezen tanácsosai között» — írja Naplójában —- «ketten voltának legveszedelmesebbek ezen időkben : gróf Lascy s gróf Niczky Kristóf, a judex curiae. Gróf Niczkynek erkölcsei, tanácsadásai és más fortélyai le vannak írva Etelkában Rókának színe alatt, ki Árpádnak titkosa vala. Ez, valamint Róka felnyársaltatott, úgy ő is felnyársalás-forma- képen múlt ki e világból, mert végső betegségében lévén 1787-ik esztendőben, december vége felé magának krisztért adatott, a csőnek al-felibe dugásával véghurkája megsértődött és ebbe belehalt. A szegény borbélyt kivetették a céhből, mintha vagy nem értette volna mesterségét, vagy pedig ilyen úrral szor- galmatlanul bánt volna». (Abafi-féle Figyelő, VIII. 268.) — b) Gyermekhúggyal készült kristály, kólika alkalmával. (L. Páriz-Pápai: Pax Corporis,1701, 135.)

635. 1787. Gyógyszertárakban a bécsi (nem pedig a nürnbergi) súlyrendszer használandó és a gyógyszerek is eszerint rendelendők. (Linzb. III. 367.)

636. 1787. Járványok alkalmával követendő szabályok. (Helyttan. rendeleté.) Linzb. III. 359.

637. 1787. Közegészségügyi közigazgatásra vonatkozó pótló királyi rendeletek (pestis, állatjárványok, gyógyszertárak engedélyezése, mocsarak kiszárítása, erdélyi.megyei tiszti orvosok, sebészek és bábák fizetése, stb.) dolgában : Linzb. III. 338, 342, 343.

638. 1787. Anyarozs stb. ártalmassága. -— A bécsi egyetem.orvoskarának véleménye és tanácsai a baranyamegyei gabonaföldeket ellepő anyarozs dolgában. (Linzb. III. 331.)

Hasonló intézkedések a Győr- és Komárommegyében történt anyarozs- és szédítő vadóc- (Lolium temulentum-) mérgezések ügyében, Pudelko József megyei fizikus véleményével : u. o. 459, 477 ; 668. [halálos mérgezések Szegeden loliumtartalmú kenyérrel] ; továbbá Cicuta virosa- (csomorika-) mérgezések Isa- szeghen fu. o. 786, 794).

Rizonyos, hogy az anyarozstartalmú kenyér az elmúlt évszázadok folyamán még sokszor mutatkozott nálunk, talán nem annyira az ország centrumát lakó színmagyarság körében, mint inkább a perifériákon, (tekintve, hogy a magyar nép ma sem eszi szívesen a rozskenyeret). «Köztünk» — írja Mátyus István 1787-ben — «azhol tiszta roskenyérrel, a búzának s török búzának (vagyis tengerinek) ennyi bővségében, a szegények is ritkán élnek, s azok a nagy megveszett varjú körmök (vagyis az anyarozsgomba ú. n. skleróciumfai, a kemény üszög, ahogy már régen nevezte népünk ; MKGy) is nem olly bőven teremnek, az anyarozsbetegségtől félni nem igen lehet».

639. 1787. Kuruzslók számára reklámcédulákat, a kétfejű sassal, szemölcsök (Warzen) elpusztítására, hajnövesztőszerekről, tyúkszem-irtásra, fogfájás ellen, poloskák, egerek stb. öléséről -—- kinyomtatni az összes nyomdáknak tiltva van. (Helyt. tan. rendelet.) Linzb. III. 332.

640. 1787. Gyógyszerész. Clysma. — Pirker J. kaposvári gyógyszerész által adott clysma ügye. Lásd: Orsz. Levéltár, Depart. Sanit. 1787/8., jelz. A.1583, 70.

641. 1787. Gyógyszerészek. — Schrottenbach (Schrattenbach) Lipót nagyszombati gyógyszerész érdemei a kénsavgyártás terén. (Lásd Szathmáry László cikkét : Ért., 1935, 659.)

642. 1787. Zavirász György János: «Iatrikai paraineseis, eis tas opoias periechontai ta pleon synechestera kai koinotera esóterika pathé, ta sémeia kai ai iatreiai autón» stb. (Pest, Lettner József könyvnyomdájából, 1787.)

Nem egyéb, mint Rátz Sámuel «Orvosi oktatás, melyben a leggyakrabb és legközönségesebb belső nyavalyáknak jelei és orvosságai röviden leiratnak» c. munkájának új görög fordítása. Rátz S.-nek szóló görög és latin ajánlással. (Győrv Ribl. és Szinnyei nem ismeri.) V. ö. Horváth Endre: Zavirász György élete és munkái. Rpest, 1937. Magyar-görög tanulmányok 3. sz. 37. és 106. lapon.