Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

208 Magyar orvostörténeti adattár 622. 1786. Marhavész. —- Egy fasciculus Borsod megye levéltárában : «De lue pecorum, 178é—1790». (Lásd Levéltári Közlemények, 1936, 118.) 623. 1786-ban született Csorba József (szakácsi), Somogymegye fizikusa, kinek nyomtatásban is megjelent munkáiról 1. Győry: Bibi., de ezeken kívül egy kézirata is maradt : «Rövid észrevétel a choleráról», (1831 ; Akad. kézirattár: Orvostud., ívrét, 1. sz.). Nem lesz érdektelen, ha kivonatosan ideiktatom, Csorba Józseffel kap­csolatosan, volt igazságügyminiszterünknek, Nagy Emilnek, következő kor- jellemzŐ sorait : «Hogy nem is olyan nagyon régen a középosztálybeli urak is mennyire lenézték még az orvosi pályán való pénzszerzést is :. erre nézve van egy érdekes családi emlékem. — Anyai dédapám : Csorba József, Somogy vár­megyének főfizikusa, nagytudományú szakember volt, pompás könyvet is írt,1 ami a múlt század első felében ritka dolog volt még. Hogy jeles ember lehetett, azt az is bizonyítja, hogy a Kálvin-téri református templomban van eltemetve. Ez az én dédapám a megyegyűlésen vitába keveredett az alispánnal, s a vita hevében ez a vármegyei úr, valószínűleg egyéb érvekből kifogyva, így förmedt rá a vármegye főfizikusára : «Hallgasson maga szolga/» Ez a goromba hang kínosan hatott a megyegyűlésre, mert dédapám országszerte híres orvos volt, de ő maga nem jött zavarba, hanem karjait keresztbefonva mellén, alázatos­ságot tettető hangon így felelt : «Nagyságod talán nem szolgálja a vármegyét?» — Igen, de én becsületért szolgálom a vármegyét, maga pedig pénzért! — válaszolt gőgösen az alispán, aminek az volt a háttere, hogy abban az időben a vármegyei hivatalok viselői nem kaptak fizetést, mert hisz birtokos urak voltak, birtokuk jövedelméből éltek, ellenben a megyei főorvos fizetést húzott. A főfizikus erre a válaszra alázatos hangon így riposztozott : «Mindenki azért szolgál, ami neki nincs . . . Nekem pénzem nincs !» Ez a zseniális finomságú, de azért igen goromba válasz nagy hírre tett szert a vármegyében. —- A főfizikust mindazáltal igen bántotta, hogy őt szolgának nevezhették s ezért sürgősen megvett egy szép bir­tokot a Marcali mellett fekvő Szakácsi faluban s befogatván négyes fogatába, azonnal felment Bécsbe és meghozta a nemesi kutyabőrt «Szakácsi-i» prédikátum- mal. Azután már mint birtokos nemest nem nevezhették többé szolgának a megyegyűlésen, ha pénzszerző orvosi foglalkozását le is nézték az urak.» 624. 1787. Pokolvar (furunculus gangraenosus) gyógyítása Rigler Zsig- mond dr., Békés-Csongrád- és Csanád egyesített vármegyék fizikusának el­járása szerint (mélyreható skarifikáció, chinakéreg pora kámforral keverve stb.). Lásd : Linzb. III. (1.) 441. Többek közt azt mondja, hogy e baj oka rendszerint a gyomorban van és különösen plethofás, nagyevő és -ivó embereknél fordul elő. Zsoldos (Constit. 82.) hozzáteszi, hogy a pokolvar még sikeresebben gyógyítható a veresegyházi pap eljárásával : «Sumit hic parochus decoctum saturatum vinosum foliorum salicis albae pauxillo alumine crudo temperatum. Hoc decocto plaga erumpentis bullae repetitim abluitur, et mox pulvere Cysti (!) Helianthemi locus large inspergitur, post hanc inspersionem plaga iterum decocto praefati pulveris (hungarice leptsikfű nominati) cum foliorum salicis albae copiosiorum una parato ter quotidie deliga­tur. Foemina quaedam alia methodo utitur : sumit quippe stamina novem herbae Ranunculi repentis (sarkantyúfű dictae) ; tritis his staminibus cum axungia veteri unguentum facit. Hujus unguenti parva portione partem emer­surae bullae circumscribit» stb. (Y. ö. Linzb. III. (1.) 762.) 625. 1787. Erdélyi orvosok, fizikusok és fizetésük: lásd Weszprémi, Succincta, IV. 131. és 463. továbbá Bologa Valér: Contributiuni la istoria medicinei din Ardeal. (Kolozsvár, 1927. 102. lap, 16 képpel.) A könyvet nem láttam ; a Mitteilungen (136. szám, 110. lap) ismertetése szerint a szerző az erdélyi orvostörténelem 400 évéről ad számot, továbbá az ottani első román orvosokról, az első román orvosi közleményekről és Brachov városának orvos­történelméről. — A magyar- és horvátországi fizikusok neveit és fizetésüket (1781-ből) ugyanott (IV.) a 468—470. lapon közli Weszprémi, némi panasszal a végén. 626. 1787. Lakáshygiene. — Minthogy Szombathelyen még vannak kéménynélküli úgynevezett füstös konyhák, a város közgyűlése elrendeli, hogy 1 «Hygiastica, vagyis orvosi oktatás» stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom