Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
10 Magyar orvostörténeti adattár 29. 1703. A budai sebészek céhlevele (illetőleg annak tervezete). — Egészében közli Linzb. I. 382. (Az udvari kancelláriához intézett folyamodvány alá írva : Seeligh János Frigyes, Sticha Lipót József és Zigler Vencel József budai sebészek.) Néhány érdekesebb pontja: (16. p.) Solle jedweder gesöll oder Mittler so zu der zusammenkunfft erfordert wird, mit Keiner scharffen gewöhr, Tollich oder stillet erscheinen. (17. pont): Sollen allhier in der Könnigl. haupt Statt Offen mit mehr dan drey burgl. Barbierer und Chirurgi in undt vor der statt in Purgfridt angenohmen werden, und solches genzlich in Ewigen Zeiten verbleiben, weillen sich aber anierzo und schon lengst alhier in der Raizenstatt einige raizische barbierer befindten, also sollen von disen nicht mehr als Viere in gemelter Raizenstatt auf und angenohmen werden. (18. pont): Es soll künfftig keiner zum Prinz befürdert oder angenohmen werden, er habe dann zuvor drey Jahre continuo bey einem herrn gedient. (19. pont): Ess soll kein Prinz... einer den andern seine Patient abwendig machen, vielweniger heimlicherweis solche expracticierren noch abreden, oder in die häuser lauffen, sich praesentiren und die barbierrer Kundten suechen an sich zu bringen. (20. pont): Es sollen alle winckhl arzt, Störer, landtfalirer, Zöhnbrecher und dergleichen ausser den gewöhnlichen Jahrmarkht in und vmb die Statt nicht verstattet. (22. pont): Soll kein baatter, der nicht ordentlicher weiss Chirurgiam, wie sichs gebührt, drey Jahr darumben gelehrnet ... zu den Barbier-Recht gelassen werden. (23. pont): So ein frembder gessöl anhero kombt, soll er sich bey dem altprinzen umb ein Zetl anzumelden schuldig sein, damit er zu Störern oder sich sonsten zu andern vngiltigen barbierern nicht ursach hete zubegebn. (24. pont): Solle kein baatter, welcher nicht ein warmbes baatt oder schwitzstueben hat, befuegt sein, denen barbierern und Chirurgis zu nachtheil und präjudiz eine öffentliche barbierstueben zuhalten. (25. pont): Solle neben denen hiesigen bürgl. barbierern und Chirurgis niemandt andern, sowohl Parockhenmacher, alss auch andern von barbier Kunst dass barbieren weder in — noch ausser dem hauss verstattet werden, . . . ausser allain denen bürgl. Baattern. (26. pont): Alle Barbierer und Chirurgen, welche in denen neyen acquisten (a visszahódított részekben) des Königreichs Hungarn sich befindten . . . sollen von den offnerischen privilegirten Hauptmittel dependieren und incorporirt sein. 30. 1703. Hygiene. A nezsideri (Moson m.) mészárosok céhlevelében olvasható rendelkezések a kifogástalan marhahús kiméréséről, a húslátók intézményéről, a vágószékek tisztaságáról stb. : Linzb. I. 388. 31. 1703. Szegedi orvosok és sebészek. — A bécsi udvari haditanács 1703-ban 400 forint évi fizetéssel egy sebészi állás felállítását rendeli el Szegeden, de a közbejött Rákóczi-mozgalom következtében ez az állás valószínűleg nem lett betöltve. A törökök kiűzése után az első medicinae doctor Szegeden Ausfeldt Kristóf volt. Utóda Slitzovius, később Hochberg Ferdinánd, ki az 1738—1740. évi pestis alkalmával igen hasznos szolgálatot tett s úgylátszik katonaorvos volt. A katonaorvosokon kívül (különösen pestises időkben) 1—2 polgári sebész is került a városba, de csak 1725 óta volt Szegeden véglegesen letelepült állandó sebész. 1728-ban azt határozta a tanács, hogy mivel a többi sz. kir. városok is «hites borbélyok»-kal igyekeznek ellátni magukat, ennélfogva Szegeden is már legközelebb 3—4 ilyen sebészt fognak alkalmazni. Ők voltak a közegészségügy őrei és a diplomás orvosok pótlói. 1731-ben a városnak már rendszeresen alkalmazott chirurgusa volt, kinek a boncolások alkalmával egyik borbély segédkezett. 1747-ben öt chirurgus lakott Szegeden. (Linzb. II. 224.) Csak ezután szervezték a városi tisztiorvosi állást. Ennek javadalmát 60 írtban állapították meg, mi a 18. század végéig fokozatosan 300 forintra emelkedett. Az új állásra azonban hosszabb ideig nem került jelentkező, csak 1759-ben lett az betöltve Schiller Antallal, őt követte 1775-ben Schedler György, 1779-ben Szeli Károly, 1780-ban Palkovics András és 1782-ben Knie József Márton. 1788-ban Csongrád és Csanád megyék fizikusa Schraud Ferenc lett, a későbbi egyetemi tanár és protomedikus. 1793-ban Fillenbaum József, 1794-ben Sobay György lett a város tisztiorvosa, ki 50 évi szolgálat után 1846-ban húnyt el. (Reizner 201. és köv., hol a 19. századbeli szegedi orvosok sora is megtalálható.)
