Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 179 deinde dissertationem de Diaeta Literatorum publice adversus omnium opponere volentium, argumenta objectionesque tuentem audivimus. In quibus omnibus cum praeclaram eruditionem suam ac medicinae peritiam abunde Nobis pro- basset libenter contulimus petenti honorem, qui virtuti et honestis studiis debetur. Quapropter potestate Nobis ab Augustissima Imperatrice et Apostolica Regina Maria Theresia concessa, eundem Honorium Gottofredum Oertel die 31mo augusti anni millesimi septingentesimi septuagesimi quinti licentiatum medicinae pronunciavimus, declaravimus, pronunciamus ac declaramus, dedimus ac damus ei potestatem cathedram conscendendi, ac de medicina respondendi, consultandi, praxim, caeteraque exercendi, quae medicinae licentiati exercere solent. Tribuimus ei insuper privilegia omnia, ac praerogativas, quaecunque medicinae licentiato legibus vel consvetudine tribui solent. In quorum omnium fidem diploma hoc publicum majore Universitatis sigillo signatum, nec non manu Decani Inclytae Facultatis Medicae subscriptum ei dari curavimus. Tyrnaviae in Hungária, anno, mense et die supra dictis». (Aláírva: Franciscus Weiss, p. t. rector universitatis, Joann. Gilg de Gilgenburg Sacratissimae Majestatis consiliarius, facult. med. director és Wencesl. Trnka de Krzowitz, S. R. J. eques, regius anat. professor p. et o. pt. facult. med. decanus.) 499. 1772. Marhavész. — Mária Terézia általános rendelkezése (Norma universalis) és van Swieten reflexiói a marhavész dolgában, hivatkozással a Belgiumban már előbb kiadott edictumra. (Linzb. II. 590.) 500. 1773. Hódosi Skollanits (Sgolanits) Ferenc József, Pozsony vármegye tiszti főorvosa, az országos egészségügyi tanács tagja, kinek főmunkája az 1770-ben kiadott Generale Normativum in Re Sanitatis, Nékám Act. 1. szerint gyakorlati téren is az úttörők közé tartozott, mert «1773-ban elmebajos betegét genynek beoltása útján keltett lázakkal meggyógyította, amit (persze más módon) másfél évszázad után ma oly sikeresen alkalmazunk». Itt Nékám valószínűleg Skollanitsnak «Tentamen insitionis scabiei in milite maniaco» című értekezésére céloz, melyet én nem tudtam megszerezni, de amely említve van Weszpr. IV. 261, ki Skollanitsnak legkimerítőbb életrajzát adja. Lásd még : Győry Bibi. 155 ; Linzb. II. 446, 535—571, 703 ; Zsoldos, Constit. 29—34. (a Gén. Normativum magyarázata). 501. 1773. Gilg János (gilgenburgi), nagyszombati fizikus, az ottani egyetem orvoskarának igazgatója. Működéséről 1. Győry: OKT, 822. («Gilg» címszó alatt). 502. 1773. Cigányoknak tiltatik a döglött állatok evése. Ha a naplopó és veszedelmes cigánynépet (inutile perniciosumque zingarorum genus) e kihágáson rajtakapják : szigorúan büntetendők s ha ez ismételve történik, akkor a helytartótanács rendelete szerint egy hónapig (kenyéren és vizen !) börtönre vetendők s a büntetés végén megbotozandók vagy korbácsolandók. (Linzb. II. 635.) 503. 1773. Rozsnyói orvosok. — Schmidt Márton dr. szül. Rozsnyón (1773), apja szintén Márton, anyja Matolay Judit. Középiskoláit Kézsmárkon és Pozsonyban, orvosi tanulmányait Bécsben végezte, hol 1799-ben nyerte el oklevelét és az Allgem. Krankenhaus orvosa lett. Győry Bibi. nem ismeri, ellenben Bartholomaides (413) életrajzát és nehány munkájának címét is adja. Még egy régi hírneves orvos-írót említhetek itten : Scholz von Rosenaw-1, a Consiliorum et epistolarum medicinalium szerzőjét, ki (mint a neve is mutatja) szintén rozsnyói származású és a tragikus végű Jeszenszkynek (Jessenius, lásd MOE I. 246.) barátja volt. 504. 1773. Utcák tisztántartása. — Aki házi szemetjét az utcára viszi, 5 írt büntetést fizet. (Magyaróvár statútuma.) Corp. Statut. V. (2.) 555. (V. ö. Pécs városának 1780-iki statútumával [u. o. 571], hol különös gondot fordítottak az «utszáknak tisztavoltyára» és a kőflastrom1 épségben tartására.) 505. 1773. Pestis. — A helytartótanács rendelete a vesztegzár-intéz- kedések túlzott szigorúságának enyhítése ügyében, a szlavóniai és károlyvárosi 1 1 Vagyis a pflaszter. 12*
