Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
170 Magyar orvostörténeti adattár Azok az alapok, melyeket Esterházy az egyetem életének biztosítására állami támogatásképen kér, a «cassa parochorum» (régi vallásalap) 6000 forintnyi évi járadéka, az egri vár s a tapolcai apátság évi jövedelme voltak. Barkóczy, a magyar közoktatásügy előharcosa s ezidőben a közoktatás országos főfelügyelője (studiorum protector) a kérvényt jóindulattal vélelmezte, de sikertelenül. A rendszeres orvosképzés csak 1769 őszén indult meg, az irgalmasok kórházában, melynek megfelelő vegytani, növénytani fölszerelése és laboratóriuma már régebbről megvolt. Egyébként maga a püspök is csak addig akarta ott tartatni az előadásokat, míg az universitas épülete teljesen elkészül.. Az orvosi szak tervének főmozgatója s később vezetője is Markhot Ferenc bölcsész- és orvosdoktor, Perliczi barátja volt, ki 1758-ban került Egerbe Bihar- megyéből, hol két évig vármegyei fizikus volt s később Heves- és külső Szolnok- megyének, nemkülönben Eger városának is tiszti orvosa lett ; itt élt állandóan 1796 május 25-én bekövetkezett haláláig.1 Alig indult meg a líceum építése 1763 tavaszán, Markhot máris beterjesztette az orvosi szak felállítására vonatkozó tervét ; Esterházy azonban csak 1769 júniusában járult hozzá. A püspök ekkor részletes utasítást ad a tanulmányokra, a használandó könyvekre és arra is, hogy az irgalmas rend tagjai odaadással támogassák Markhotot az ő közhasznú munkájában. Esterházy engedélyokirata szerint csak jóerkölcsű és filozófiát végzett ifjak vehetők fel az orvosi szakra, de a gyakorlati előadásokat a tanár engedélyével és belátása szerint a sebészek segédjei (sodales chirurgi) is látogathatják. A tanfolyam öt évre volt tervezve. Az előadásokat délelőtt 8—9 s délután 2—4 közt tartotta Markhot. Az első évről szóló jelentésben azt javasolja M. a püspöknek, hogy a tanítással Krecsowsky Adalbert magyar orvost bízza meg, ki nemrégiben nyerte orvosi diplomáját a bécsi egyetemen s ott működik az irgalmasok kórházában ; a második évről való jelentésében pedig azt kéri, hogy Blek Benjámint az anatómiára és sebészetre, Aloisius irgalmas testvért pedig a növénytan és vegytan tanítására nevezze ki. Az orvosi szak első vizsgáján megjelent Brunswik Antal báró kir. biztos is, valamint több egyházi előkelőség és városi polgár. Az első év tíz hallgatója közül azonban a 2. évre már csak három jelentkezett; Palatini Jakab, Tarczaly Sámuel és Gogolák Imre, ki azután a budai egyetemen doktorált 1777/8-ban (1. Högyes Emlékkönyvében 225 ; értekezése nemcsak kéziratban van meg, ahogy Szinnyei mondja, hanem nyomtatásban is megjelent Budán, 1778). Markhot dr. a 3. évről is beszámol, de ezután már nem esik szó az egri egyetem orvosi karáról ; — megnyílt a nagyszombati egyetem orvosi fakultása! (V. ö. Breznay Imre: Eger—Gyöngyösi Újság, 71. évf. 1935 márc. 7 ; Ernyey József: Orvosi Hetilap, 1927. évf. 7. szám). Veress Endre szóbeli értesítéséből tudom, hogy Bolognában 1745 végén szerzett orvosdiplomát egy vittenczi Markhot Antal nevű magyar is ; diplomájának másolata megvan V. É. gyűjteményében. Valószínűleg rokona volt a fentebb említett Markhot-nak. Nem érdektelen idecsatolnom azt is, amit egy angol utazó, Townson Róbert ír1 2 Egerről, egyeteméről és püspökéről : «Whether this ft. i. az egyetem) was founded with the benevolent design of serving as a nursery for the mind, where youth might be taught how to attain their own happiness and forward that of society, and where budding genius might be fostered, ... or whether with the sinister design of increasing the demand for its founder’s monopolized wines, by a greater population, as some think; it is no less a princely building, and has all the requisits for a university. The professors are well accommodated, the lecturing-rooms are very good, and the chapel, library, and the hall for the public disputations and for conferring academic honours, very elegant. The 1 Markhotról 1. még Breznay II. 26, 28. és Mayer Ferenc Kolos : Orvosi Hetilap, 1926. 583. 2 Könyvének 221. és köv. lapjain. Townson életrajzát és a magyar botanikához való viszonyát 1. Gombocz 386. és köv.
