Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
154 Magyar orvostörténeti adattár analitikai érzékre vall, részletesen leírta egyik fennmaradt s a Nemz. Múzeumban <818. Quart. Lat.) található kéziratában. Winterl vegyészi vizsgálataiból semmit sem vett át, sőt sok esetben határozottan kimondta, hogy az rossz. Pedig Winterl is többször kapott felszólítást a helytartótanácstól vizek elemzésére ; az analízist el is végezte, csakhogy androniát és thelykét talált bennük ! Minderről Kitaibelnek megvolt a maga véleménye és valószínű, hogy a közöttük fennálló ellenszenvet is ez váltotta ki. — A Schuster által K. halála után kiadott «Hydrographia Hun- gariae»-t Tognio fölötte hiányosnak és ügyetlenül, terjengősen szerkesztettek mondja s ebben igaza is van. Az, hogy a tellúrt Kitaibel fedezte volna fel 1789-ben, nem helytálló (még ha K. — jóhiszeműleg — ragaszkodik is a prioritáshoz), mert ezt az elemet reichensteini Müller Ferenc, az erdélyi bányák igazgatója már 1782-ben fölfedezte (erről részletesebben 1. Szathmárynál u. o. 369, de 1. az ellen- véleményt is : Gombocz, 347 !) ; Kitaibelnek érdemeiről az ásványvízelemzés terén és a régi magyar ásványvízirodalomról általában 1. még a Természettud. Közlöny 165. számú Pótfüzetében (17. 1.). 414. 1757. Zsidó orvosok Pozsonyban. — Név szerint (életrajzi adatokkal, említ ezek közül Weszprémi (II. 197—199.) hármat, úgymint dr. Valmarin Izráelt, dr. Hirschel Mihály Nathanielt és Marpurgert ; hozzáadhatjuk még dr. Stella Józsefet (1711—1714), dr. Menzer Márkust (1722) és dr. Oppenheimer Bernát Sámuelt (1786). Ezek közül Stella és Valmarin (1750) olasz eredetűek voltak s az ottani egyetemeken nyerték el orvosi diplomájukat. Hirschel (1734.) és Oppenheimer pozsonyi származásúak ; az első Halléban, az utóbbi Utreeht- ben végzett.1 415. 1758. Húsvágás rituális célra. (Győr megye statútuma.) Corp. Statut. V. (1.) 611. 416. 1758. Nyúlás Ferenc (1758—1808.). — Erdély országos főorvosa, született Köszvényes-Remetén, egyszerű székely földmíves szülőktől. Az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, szigorlatait azonban a pesti egyetemen tette le (1787 dec.). Ezután Szamosújvárt telepedett le, innen járt ki a radnai fürdőkhöz, elemezte vizeiket s tanulmányozta azok hatását, 1795-ben 53 községben kezelte a pestisbetegeket. Ő ismertette meg Erdélyben a himlőoltást s könyvet is írt róla, («Kolozsvári tehénhimlő», 1802.). Kolozsmonostoron vegyi gyárat alapított ; itt készítette a mezőgazdaság szempontjából fontos szalamiasót és a csontolajat, (oleum animale Dippelii), mely utóbbit, mint kitűnő rothadásgátló szert az állatgyógyításban kiterjedten használtak. Maradandó hírnevet szerzett magának háromkötetes úttörő munkájával, mely 1800-ban «Az Erdély országi orvosvizeknek bontásáról közönségesen» címen jelent meg, saját költségén. Az első kötetben általában szól a vizek analíziséről ; a II. kötet címe : «A Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáróh ; a III. köteté : «A Radna vidéki vasas borvizeknek orvosi erejérőh. Ez a háromkötetes munka a magyar vegyészeti irodalom első hírmondója volt, némely tekintetben korát is megelőzve és — sajnos — még itthon is annyira ismeretlen maradt, hogy Kováts Mihály, ki a Kémia vagy Természet Titka c. munkájával (Gren F. A. után, 4 darab, 1807) az első rendszeres vegytant írta meg magyarul, Nyúlásnak még a nevét sem említi meg. Pedig Ny. könyve, új magyar műszavak teremtése, a nyelvújítás szempontjából is nagyon érdekes. (V. ö. Ilosvay Lajos: Egy régi magyar természettudós, Nyúlás Ferenc. Természettud. Közlöny, XX. 1888, aug. és szept.) 417. 1758. Sebészek. — A katonai kincstár minden újonc után 3 krajcárt fizet sorozáskor az orvosi vizsgálatot végző sebésznek. (Linzb. II. 357.) 418. 1758. Törvényszéki. Stuprum. — A Pesten lakó Hummer Bertalant azzal vádolják, hogy egy ötéves kis leányt megbecstelenített. A bába és az orvos vizsgálata megállapította, hogy legföljebb csak kísérlet történhetett, mert a gyermek sértetlen s ha felnő, közösülésre és szülésre alkalmas lesz : ennélfogva a bíróság enyhe ítéletet mondott, (30 forint fájdalomdíj, közmunka és száz bot). Siklóssy Bp., 33. 419. 1759. Lithotomusok és herniotomusok. — Stanko és Stankovics kő- és sérvmetszők, «görög herélő doktorok», ügye. (Lásd : MOE I. 80.) 1 Mandl Bernát adatai.
