Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
150 Magyar orvostörténeti adattár tetemét a sírból kiásták, fejét (nagy tömeg szemeláttára !) levágták és mint vámpírt megégették. G. M. G. Hermann az ő nyomtatásban is megjelent munkájában (Das alte und neue Kronstadt, 1883—87.) 4144-re teszi az ezen pestisben elhaltak számát, kiket nemzetiség szerint is osztályoz (1. Gusbeth 32.) és ismerteti a Brassóban akkor működő pestis-orvosok (dr. Hoffinger, dr. French, dr. Chenot Ádám) tevékenységét is. 405. 1755. Syphilis? — Mária Terézia elrendeli, hogy a budai fürdőkbe irányított katonák, kik «különféle betegségekben» szenvednek (diversis morbis laborantes) külön szállásokban helyeztessenek el és a város lakóival ne keveredjenek. (Linzb. II. 302.) 406. 1755. Planum regulationis in re sanitatis. -— Az első fontosabb tervezet a közegészségügy és az orvosi gyakorlat szabályozására, melynek latin szövegét Linzb. II. 303. egészében közli. A tervezet a helytartótanács külön bizottságának munkája, Perbegh Károly egészségügyi tanácsos (sanitatis consiliarius; Linzbauernél hibásan Berbek) javaslata alapján. Fontosabb pontjai : a külföldön szerzett orvosi diplomák bemutatandók a helytartótanácsnak ; az orvosokról jegyzéket kell vezetni ; az országban gyakorló magyar származású orvosok 12, a külföldiek 24 körmöd aranyat kötelesek lefizetni, hasonlóképen (kisebb összegeket) a sebészek, fürdő- sök, gyógyszerészek, bábák is és ezen illetékekből olyan alapítványok létesítendők, melyek segítségével az orvosnövendékek bonctani gyakorlatokat végezhetnek és külföldi egyetemeket látogathatnak. A gyógyszertárak évenkint meg- vizsgálandók és e részben a Torkos-féle pozsonyi taxa veendő útmutatónak. A városokat látogató okulisták, kő- és sérvmetszők, foghúzók (dentifrangibuli) szintén illetéket fizetnek az említett alapítványra. Ezek működését a hatóság gondosan ellenőrizze ; ne engedje meg, hogy egyéb orvosi funkciókat (belső kúrákat) végezzenek s csak a legnagyobb óvatossággal adjon nekik hivatalos bizonyítványokat végzett műtéteikről. 407. 1755. Mérgeket, különösen pedig ópiumot és arzént tartalmazó készítményeket, csak orvosi vagy sebészi rendelvényre szabad kiszolgáltatni a gyógyszerészeknek és kereskedőknek. (Helytartótanácsi rendelet. Linzb. II. 309.) Néhány héttel később kelt rendelet (Linzb. 310.) értelmében arzént és ópiumot tartalmazó szereket csakis gyógyszerészeknek szabad raktáron tartani és kiszolgáltatni. 400. 1755. Földi János dr. orvos, költő, nyelvész, természetbúvár, a magyar irodalomtörténet egyik kiemelkedőbb alakja, szül. Nagyszalontán 1755, megh. Hajdú-Hadházon 1801 tüdővészben. Gyermek- és ifjúkorát a nélkülözések s szenvedések hosszú során töltötte s nagy időbe került, míg rektorkodása közben annyi pénzt tudott gyűjteni, hogy 1788-ban Pesten bevégezhette az orvosi tanulmányokat és Szatmárnémetibe, majd Hadházra mehetett, a hajdú- kerület fizikusának. 1790-ben feleségül vette orvostörténelmünk atyjának, Weszprémi István debreceni orvosnak legifjabb leányát, Juliannát, kit a vőle- gényi szerelem féktelen elragadtatásában «Juli kincsem»-nek, «Juli fényeimnek nevezget.1 Ez a kincs és fény azonban egész életét gyászba borította : megcsalta és hűtlenségével kétségkívül megrövidítette Földi életét, ki saját halálára írt verses epitáfiumában (Irodalomtört. Közlemények, Y. 321.) méltán írhatta, hogy az ő «kínos életét tüskék borították». Kazinczyval haláláig meleg barátságban volt s nagy érdemei vannak a magyar botanikai műnyelv megteremtésében, mert ez lett alapja Diószegi és Fazekas («Magyar Füvészkönyv», Debrecen, 1807.) magyar növénytani nomenklatúrájának. (V. ö. Gombocz, 371. s köv., továbbá Mixich Lajos : Földi János, Bp., 1907. doktori értekezés és Suhajda János : Földi János, a Selmecbányái ev. főgimnázium 1900/01. évi értesítőjében.) Az első, rendszeres magyarnyelvű állattant is Földi János írta. 409. 1756. Zsidó orvosok. — Oesterreicher József Manes (1756—1832.) 1 Lásd Kazinczy F. levelezése, I. 537. (Ebben a kötetben sok más adat is van Földiről, de ezek többnyire nyelvészeti és irodalomtörténeti érdekűek.
