Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
142 Magyar orvostörténeti adattár «Der wilde Knabe (Homo sapiens ferus, Linné) in seiner Beziehung zu manchen Sprachstörungen im Kindesalter und zu der Entstehung von Mythen». (L. Mitteilungen, 1937. 302.) 371. 1749. Bábák. — Néhány városunknak hatósági bábával való ellátottsága : Egeré (1749-ben egy, 1784-ben kettő) ; Szegedé (1734-ben egy) ; Pozsonyé (1774-ben egy) ; Kolozsváré (1786-ban egy) ; Nagyszebené (1746 körül egy). Budán 1761-ben három hatósági bába van, kiknek kötelességeit az «Ofnerische Hebammen-Ordnung» kilenc pontban foglalja össze (ezeket 1. Korbuly 216.). A bábáknak kézi patika tartására is joguk volt (Linzb. III. 507), mely a legszükségesebb szereket (tinct. cinnamomi, spir. cornu cervi stb.) tartalmazta. Ezek a kis patikák, az abortiv szerekkel való visszaélések miatt az orvosok előtt általában rossz hírben állottak. 1784-ben Budán 12 vizsgázott (I. oszt.) és 10 nemvizsgázott (II. oszt.) bába működött. Ugyanekkor Pesten csak 17 bába működött. (U. o. 219.) 372. 1749. Pestis. — Verőce és Pozsega megye lakosai, kik az utolsó pestisjárvány alkalmával a hegyekbe menekültek, visszaviendők régi la- kóhelvükre. (Htr., Linzb. II. 244, 252.) 373. 1749. (okt.) Cigányok, mint a pestis terjesztői. — Az erdélyi Commissio Sanitatis utasítja b. Apor Pétert, hogy a Moldovából beosont oláhcigányokat, kik az 1741. év végén is behurcolták a pestist Erdélybe, fogassa el és tolon- coltassa vissza oda, ahonnan jöttek és szigorúbban őriztesse az erdélyi határon levő közlekedési utakat. (Apor, II. 339.) 374. 1749. Gyógyszertár Körmöcbányán. — Sailler János György körmöcbánvai polgár (hentes) és gyógyszerész — fia, János (evangélikus) patikanyitásért folyamodnak. Az engedélyt megkapják (Linzb. II. 244), ámbár a (katolikus) Kröpffl Sámuelnek, kit maga a városi tanács hívott meg Szegedről 1748-ban, már van ott gyógyszertára. Az utóbbi, hivatkozva dr. Vojta Károly Selmecbányái orvos ajánló levelére és arra, hogy ő már 1200 írtnál többet költött a városi patikára, kéri a királynét (u. o. 253, 254), hogy a Sailler-féle patikát csukássá be. 375. 1749. Marhavész Sümeg-, Veszprémmegyében és a velük szomszédos vármegyékben (Linz. II. 252) ; a következő évben Tetétlen és Vadkert körül, Bácsmegvében (u. o. 258). 376. 1749. Gerhard van Swieten. (1700—1772.) az első magyar orvosi fakultás megteremtője, Mária Terézia bölcs tanácsadója egyetemi és közegészségügyi dolgokban. Kevés orvost ismer a világtörténelem, ki nagyobb befolyást Gerhard van Swieten, az első magyar orvosi fakultás megszervezője. Messerschmidt F. X. (1732—-1783) mellszobra a bécsi Allgemeines Krankenhausban.