Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 121 med. sistens gastralgiam». (Viennae, 1739.) V. ö. Bologa : Anuarul Institutului de Istorie Nationalä, V. 504. — 6. Hornung Fülöp gróf, volt tábori fősebész, Pozsonyban gyakorlatot folytat és patikát tart. (Ernyey : «Adatok borbély- sebészeink 18. századi életéhez». Orvosi Hetilap, 71. évf., 1927. 7. szám. Ebben az értekezésben számos jellemző adatot olvashatunk régi sebészeinkről.) — 7. Peck János Kristóf, nagyszombati születésű soproni orvos. Életrajza és disz- szertációja : Weszpr. II. 167. — 8. Steiner Arnold: «physicae ac medicinae doctor» ; ebben az évben Nagyszombat fizikusa, de pár év múlva (jegyzeteim szerint) Nyitra megye fizikusa volt (az egyetlen hivatalos orvos a vármegyében !) és 1747-ben a megye közgyűlése őt küldte ki az elefánti zárdában levő gyógyszertár megvizsgálására. 298. 1740. Vág Judit hasznos könyve. — A sárospataki ref. főiskola kézirattárában (1326. szám alatt) található a következő című kézirat : «Igen hasznos könyv, mely külömb-külömb féle drága liktariumok elkészítésekért ujjólag leíratott méltóságos és nagyságos Vaji Judit asszony kedvéért Kolozsvárt, 1740-ben Wass Anna». A kéziratban számos recipe is akad vérhas, szemfájás, szájrothadás, hályog, sérés, nyilamlás, aréna stb. ellen s köztük van Szentpétery Cseh Jónás kolozsvári phil. et med. dr. receptje giliszták, női bajok stb. ellen, 1742-ből. A kéziratot részletesen ismerteti d. Daday András a Gyógyászat 1928. évf. 422—423. lapján. 299. 1740. Pestis. — Fischer Dániel munkája: Consilium pestilentiale, oder medicinisches Gutachten von der Pest, deren Indole, Propagation und Difference von andern hitzigen Fiebern und Cur stb. (Leipzig, 1740.) Gróf Serényi Tamás, királyi egészségügyi főbiztosnak, ki a pestis elfojtásában sikeresen működött, ajánlva. — A pestis előjelének veszi (többek közt) azt is, mikor a gyermekek «temetést» játszanak. Symptomatologia ; prognosis ; pro- phylaxia theologica, politica és medica ; diaetetica ; menekülés (fuga ex peste) azonnal, jó magas hegyekbe és a járvány teljes megszűnése után még legalább hatheti tartamra. Jó vízvezeték, füstölés, szellőzés, dohányzás. Prophylaxis chirurgica : érvágás. Therapia ; ennek a végén azt mondja, hogy mindenkinek ajánlandó a 90-ik zsoltár eléneklése («Te benned bíztunk eleitől fogva, Uram !» stb.). 300. 1740. Pestis. (Királyi és helytartótanácsi rendeletek.) — a) Veszteglőház (a Vág felé) Tornócon. Gröbner József sebész kiküldése Nyitra megye gyanús helyeire (febr. 3.). Halálbüntetés a veszteglő vonalak átlépőire (Linzb. II. 167., 168.). — b) Győr, Mosony, Sopron, Vas, Zala, Sümeg és Veszprém megye járványmentes (febr. 16.). A szabad közlekedés Magyar- és Horvátország vészmentes helyei közt megengedtetik (u. o. 170.). —c) Pest megye legtöbb községe (főleg pedig a Duna mentén fekvők) fertőzöttek. Pestet elzárják. Szegeden kiújul a járvány (április ; u. o. 171). —d) Részletes utasítás az osztrák járványbiztosoknak arra nézve, hogy a Magyar- és Horvátországból érkező utasokkal, kereskedőkkel, marhahajcsárokkal szemben hogyan járjanak el és a passzusokat milyen szöveggel állítsák ki (ápr. 16—22 ; u. o. 171—174. és I. köt. 664—670.). — e) A helytartótanács július 23-i rendelete azt írja, hogy a Dunántúl megszűnt a pestis, a Dunától balra eső részekben pedig csak Arad, Szeged, Algyő és Szabadka van fertőzve. Intézkedések a veszteglővonalak és házak dolgában (júl. 23 ; u. o. 175.). — f) Pestmegyét elzárják (aug. 9.), már azért is mert Bács- és Csongrádmegyében pestissel fertőzött helyek akadnak (u. o. 175). Péterváradon és Karlócán újra kezdődik a járvány (aug. 12 ; u. o.) szintúgy Budán, Pesten és Vácott (szept. 13 ; u. o. 176., 177.), nemkülönben Tokajban, Sátoraljaújhelyen és Árvamegyében is (okt. 18 ; u. o. 177). Űjabb veszteglővonalak (lineae praeclusoriae) kijelölése a Dunától a Dráváig (Dárda felé) és a Dunán innen (az Ipoly, Garam és Vág felé ; u. o. 177., 178). Budán és Pesten megszűnt a járvány, ellenben újra megjelent Nógrádban, miértis ezt a megyét egészen körülzárják (nov. 4 ; u. o. 178). A Tiszántúlról, minthogy Szabolcsban erős a járvány, csak azok jöhetnek át, kik Zsurk és Csege községekben átestek az előírt veszteglésen (nov. 26 ; u. o. 179).
