Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
368 Magyar orvostörténeti adattár 1331. 1648. Gyógyszerészek. — Stephani János Gáspár érsekújvári gyógyszerész a körmöcbányai városi gyógyszertár elnyeréséért folyamodik e város tanácsához. (Körmöcbányai városi levéltár, Ao. 1648., tomus II. 33. 1. 88—89.) 1332. 1648. Heves pestisjárvány (pestis atrocissima) Erdélyben, kivált a Bárcaságban. (Quellen, VI. 112.) 1333. 1648. Szolyva. — Rákóczi Zsigmond írja (1648. május 21.) Munkácsról anyjának, hogy „ugyan fél, hogy az savanyú víz ital nélkül most is el kell lennie“, mivel a késmárki doktor nem mehet vele. De már május 26-án Savanyúvizen (Szolyván) keltezi levelét, hová Sélyei doktorral1 25-én megérkezett. (Demkó, 400.) 1333/a. 1648. Sebészi műhiba. — Borbély Mihály kassai sebészt azzal vádolják, hogy az ő gondatlansága folytán későn metszették fel a fejét egy szegény csizmadialegénynek s ez amiatt halt meg. (Kassa város levélt., 7682. sz. — P. N. G.) 1334. 1649. Kecsketej ivása. — Kőszegen nagyon elszaporodtak a kecskék; ezért is a város elrendeli, hogy csak azoknak szabad kecskét tartani, kik egészségi szempontból (tüdővész!) rá vannak utalva a kecsketej ivására. A többi kecskét agyon kell lőni. (Corp. Statut., V. [2.] 231.) 1335. 1649. Himlőjárvány Szobotiston (Nyitramegyében). — „In diesem 649 Jar... sein vnssere kinder zu Sabatisch an blättern vnd flecken über die 50 entschlaffen.“ Fontes rerum Austriacarum, II. (Diplomataria), 43. kötet, 477. 1336. 1649. Bor kiszolgáltatása betegek részére. — „Tilalmaztatik . . . hogy senki praedicatio alatt korcsmákon bort ki ne adjon, hanem ha útón- járónak avagy betegnek; büntetése lészen öt funt pénz.“ (Kőszeg városának statútuma. — Corp. Statut., V. [2.] 207. és 220.) 1337. 1649. Köztisztaság. — Kőszeg városa elrendeli, hogy 12 forint vagy tallér büntetés terhe alatt mindenki tartsa tisztán az udvarát és háza táját, nemkülönben a csatornákat. Corp. Statut., V. (2.) 227. 1338. 1649. Sáskajárás, mint a pestis hírnöke (Erdélyben). — „Den 2. September kommen die Thoren von Zeckellandt vndt Burzenlandt her auff Segesvár zu, ihn solcher menge dass sie die Sonne verdunckelt haben, aber weil die lieben Früchte zimliger massen eingesamlet gewessen, nicht sonderligen schaden gethan, der Ville aber vndt grossen menge wegen damit sie sich nicht auff die Stadt vndt garten vndt Weinberg niderlassen mögen, hat man vom Mönchhoff Pastey weill sie auf derselben seit herzukommen mit stücken vndt hacken auff sie geschossen vndt sein von dem gantzen Stadt Volck mit allerlei klingenden Instrumenten alss Becken vndt Klocken vertrieben worden. Dahin sie sich aber im Stull nidergelassen, seien sie mit Fewer vndt brennenden Stro auff- beweget müssen werden, welches sie ihn die walder vorauss mit wagen fuderweiss zugeführt vndt angezündet, sintemall sie die Ast der Bäume vndt Eichen niedergebrochen. Vndt ist hiebei zu mercken dass diesses Vngeziffer eine gewisse straff des Herrn gewessen vndt gewisses Kennzeichen der nachherfolgenden vndt einbrechenden Feinden Türcken vndt Tattern, vndt ist zu wissen, dass gleich wie die Thoren von Morgen her durch Burzelandt inss Landt kommen, also sein auch die feinde Anno 1 Séllyei (Balogh) István dr., később dunántúli ref. püspök. V. ö. Szinnyei, I. 460.
