Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
VI Előszó mit sem tud Linzbauer, ellenben nálam négy adat bizonyítja, hogy ebben az évben is súlyos járvány pusztított Magyarországon, melynek sok zászlósúron és főnemesen kívül csupán Buda városának több mint 16.000 lakosa esett áldozatul. Szintúgy nem tud Linzbauer (és másolói) az 1374., 1380., 1381., 1382. és 1383. évi magyarországi pestisről. A 15. századi magyar- országi pestisjárványokról mindössze 5 feljegyzés található Linzbauer- nél, nálam 35. Nincs tudomása Linzbauernek az 1409., 1412., 1416. (?), 1430., 1441., 1452., 1453., 1454., 1455., 1456., 1461. (7), 1466., 1468., 1474., 1475., 1482., 1491., 1494., 1495., 1496. és 1497. évi magyarországi pestisjárványokról sem s még nagyobbak az ő Codexének hiányai a következő 16. és 17. század epidémiái tekintetében. Szinte azt mondhatnám, hogy a török megszállás 150 éve alatt a pestis valósággal endemikus betegsége volt az országnak. Adataim egyrésze új levéltári adat, másrésze olyan, mely a hatalmas magyar történelmi irodalomban s részben a külföldiben is szerte- széjjel szórva, egykönnyen fel sem kutatható módon, továbbá városi monográfiákban, életrajzokban, nehezen hozzáférhető történeti folyóiratokban stb. van elrejtve. Egy-kétsoros utalásokkal bevettem Weszpréml és Linzbauer idevágó adatait is (számos helyen kiegészítve azokat az újabb kutatások eredményeivel) és mindezeket a kötet végén pontos, kimerítő tárgy- és névmutatóban is feldolgoztam, úgyhogy a Magyar Orvosi Emlékeknek ezen utolsó kötete egyszersmind Weszprémi és Linzbauer munkájához való pontos (ha nem is kellőleg részletező, mert ezt tér hiánya miatt nem tehettem) tartalomjegyzék is.* Aki valaha magyar orvostörténelemmel foglalkozott, sokszor tapasztalhatta, hogy Weszprémi munkájának és Linzbauer első kötetének használatát mennyire megnehezíti az, hogy nincs hozzájuk pontos és gyors felvilágosítást nyújtó betűrendes tárgymutató. És ugyancsak nincs ilyen (orvostörténelmi szempontból is használható) tárgymutató a több mint 60 kötetből álló Századokhoz, a több mint 50 kötetből álló régi és újabb Történeti Tárhoz és számtalan más történelmi kiadványunkhoz sem; úgyhogy nekem ezeket a monumentákat, annaleseket, folyóiratokat stb. próbára tevő türelemmel, lapról-lapra kellett átnéznem, avval a nagy türelemmel, melyet csak a tárgyhoz való szeretet és az évek hosszú során sem lankadó, leküzdhetetlen kutató vágy adhat meg. Okulva fáradságos munkám nagy nehézségein, olyan hodoegust szeretnék most a jövő kutatója rendelkezésére bocsátani, mely jelentékenyen megkönnyítené munkáját és hozzá még elég érdekes könyv lenne minden magyar orvos számára is, kinek érzéke és szeretete van rendjének és hazájának múltja iránt. Linzbauer módja szerint, a gyógyszerészekre és gyógyszerekkel való kereskedésre vonatkozó adatokat is bevettem ebbe a kötetbe, továbbá (lehető rövidséggel) néhány, inkább állategészségügyi érdekű dolgot * Weszprémi munkájának nem minden adatát vettem be ebbe az Adattárba; kivált azokat nem, melyek a Succincta IV. kötetének végén található név- és tárgymutatóban úgyis megtalálhatók. W. munkájában azonban sok olyan adat is van, melyek az ő hiányos indexében nem találhatók meg. Megjegyzem különben, hogy ha valaki eredményesen akar foglalkozni magyar orvostörténeti kérdésekkel, az (ba biográfiáról van szó) nem mellőzheti Szinnyei Magyar írók Élete és Munkái c. munkáját (ebben Weszprémi-utalások is bőségesen találhatók!) és még kevésbbé a jelen munka II. kötetének végén található tárgy- és névmutatót, mert a munkám két első kötetében található adatok legnagyobb részét kihagytam ebből az utolsó kötetből s amit bevettem, az is csak rövid utalás alakjában szerepel itten.
