Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
222 Magyar orvostörténeti adattár hogy a sebészek boltját is így nevezték (Pitré, 157., 159., 178.). Német forrásokban már 1264-ben ráakadunk az apotheca-szóra, de ott is csak „bolt“- jelentésben. A németeknél csak 1389-ben jelenik meg (Friedbergben) az első igazi patikus, kit unguentarius-nak neveznek. Az officina-szó is eredetileg bármilyen műhelyt jelentett; csak később foglalták le maguknak a gyógyszerészek és a nyomdászok (Mitteilungen, X. 567.); egészen így volt Franciaországban is (Villard, 35.). 861. 1569. Labrus-olaj. — Choron Margit labrus-olajat kér özv. Nádasdy Tamásnétól (kétszer is így írja); Valószínűleg a laurus-olajnak torzított alakja (v. ö. MOE, II. 264.). Takáts Sándor (Magyar Nagyasszonyok, 284.) tévesen „lábravaló-olaj“-nak olvasta. 862. 1569. Gyermekbajok. — Chorom Margit (Nádasdy Kristófné) írja özv. Nádasdy Tamásnénak: „Török Dorkó azt mongya, hogy kegyelmed igen hivatya vénasszonyságra (uen aszonsagra, vagyis dajkaságra, v. ö. MOE, I. 168.), de inkáb grófnéhoz akar szerződni (szörszödny) . . . Grófné asszonyomhoz való vénasszony!“ (OL., Nádasdy-levelek.) Egy másik levelében (1569. Egervár) szintén azt írja, hogy ugyanez a Dorkó Petheő Péternéhez ment könyörögni, hogy „vénasszonynak szőrözze“. 862/a. 1569. Cremer Bertalan doktor pörben áll Lőrinc ötvössel, házassági ajándék miatt. (Az orvos fivére, Cremer Mihály, kamarai hivatalnok, ezen Lőrinc leányát vette el.) Kassa városának tanácsa kétharmadot a férjnek, egyharmadot az asszonynak ítél vissza (PNG.). 863. 1570. Chrysaeus Bertalan, miután már több éven át praktizált Besztercebányán és Selmeceu, e városok ajánló levelével jelentkezik a bécsi egyetem orvosi karán, kérve a doktori cím megadását. A fakultás bizonyítványait kéri, ilyeneket azonban nem tud felmutatni, ellenben igazolja, hogy Bécsben hét éven át szorgalmasan foglalkozott bölcseleti és orvosi tanulmányokkal; az utóbbiakba Kreisner Sebestyén nevű orvos vezette be, ki később adoptálta és örökösévé tette. Miután az előírt vizsgálatot leteszi, még ezen évben elnyeri az orvosi baccalaureátust, a következő év április havában pedig a doktori címet és jelvényeket. Hálája fejében az orvosi kar új pecsétjéhez ezüstöt ad (Acta Vindob., IV. 630., tartalomjegyzék: „Chrysaeus“ címszó egy helyen Bartholomaeus Chrysaeus Glacensis-nek nevezi). 864. 1570 körül Brenner Márton nagyszebeni orvos Bécsben veszi a gyógyszereket a város számára. Ugyanő a belső tanács tagja s egy darabig pap is volt. Utóda Johannes nevű physicus (Arch, sieb., N. F„ XX. 5.). Eleinte Zápolya pártján volt, de később I. Ferdinándhoz szegődött. A Nemzeti Miízeumban (Duodec lat.) van egy kézirat: „Brenner Martini Transylvani Odoeporicum in peregrinatione italica. A. 1553. Accedit: Bo- taller Georgii Phrysii Odoeporikon italicum, 1553.“ (60 lap.) A kéziratot átnéztem, de orvostörténeti szempontból semmi érdekest sem találtam benne, csupán névleg sorolja fel, hogy mely olasz városokat látogatott meg. Nem is ő maga írta, hanem halála után valaki más. 865. 1570 körül. Krafftheimi Crato János, a híres bécsi (később boroszlói) orvos tanácsai egy magyar báró beteg felesége számára. Hosszabb latin levél, hely és kelet nélkül, melyben különösen érdekes a (talán valami idült gyomor-bélbajban szenvedő) betegnek adott következő tanács: Magnopere profuturum Mag(nifi)cae Dominae existimamus si ad leniendum etiam aluum singulis diebus acciperet ante cibum butyrum recens cum zuccaro, cuj paululum oleum anisj esset admixtum et aliquot
