Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
322 Magyar orvostörténeti adattár A lutheránus wittenbergi egyetemen különben nemcsak a ruha miatt, hanem a vallásuk miatt is elég kellemetlenségük volt a (javarészt református) magyar tanulóknak, mint az Friedensburg könyvének több helyéből, többek közt Kendi Sándor és Kovacsóczi Farkas erdélyi kancellárnak Frigyes Vilmos szász herceghez intézett leveléből (u. o., I. 593.) is kiderül. A fentiekhez még megjegyezhetem, hogy régente Németországban és máshol is szokásban volt, hogy előkelő urak fiait (már gyermekkorukban is!) az egyetemek rektorává választották. Így pl. 1613-ban, tehát éppen ebben az időben, Prágában gróf Schlick fiát, 1614-ben egy Zserotin-fiút stb., — hogy ilyen módon a prágai egyetem rossz financiáin lendítsenek (Pick: Pragensia II. 24.). 1151. 1615 (okt. 20.). Spielenberg (er) Sámuel lőcsei orvos címeres nemeslevelet kap II. Mátyástól. Erről a híres felvidéki orvos-dinasztiáról már a MOE, II. 122. és köv. lapjain részletesebben szóltam: itt csak azt jegyzem még meg. hogy a család egyik ága a 18. század elején Zemplénmegyébe költözött s ettől erednek a ma is élő hadusfalvi Spillenbergek, kikről lásd: Zemplén várm. monográfiájában, 540. old. — A címeres nemeslevél egyszerű másolata Szepes vm. levéltárában (1. Köziem., II. 47.). A család állítólag Westphaliából származik és jeligéje: Dum spiro spero (V. ö. Arch. Ért., 1888. áprilisi füzet; Siebmacher, 595.). Lőcsei tiszti orvosi fizetéséről 1. Demkó, 386. 1152. 1615 (szept. 2.). Gramelius Márton orvos doktor írja gr. Thurzó Szaniszlónak, hogy most Apponyi úrnál tartózkodik és sajnálja, hogy a gróf hívására nem jelenhetett meg nála, de halállal vívódó beteggel volt dolga. Azután Aqua contra calculum-ot rendel a grófnak (0. L., Thurzó-levéltár, irregestr. fasc., 15.). Kétségkívül ugyanő az a „Nagy- szombati Márton doctor“, ki Thurzó Györgyöt és Illésházyt gyógyította 1606-ban és 1613-ban (v. ö. Thurzó-lev., II. 159., 306.). Gramelius (Greimelius) Márton olmüczi származású morva orvos volt, kiről lásd még MOE, I. 62. és Acta Vindob., IV. 417., 423. 1153. 1615. Jenisch Pál, Pozsony városának főorvosa (pbysicusa). 1615 jan. 5-én kelt kinevezési okiratát eredeti szövegében közli Vámossy (304.). V. ö. MOE, II. 86. 1154. 1615. Városi orvosok. — A hat felsőmagyarországi bányaváros szolgálatába fogadja Trotelli (Trotellius de Stafalo) János Mária orvost évi 100 magyar forint fizetéssel s azzal a kikötéssel, hogy tisztességben fog élni, a betegeket nem fogja megsarcolni s a feleségével békés családi életet folytat (Ernyey: Bány., továbbá MOE). Érdekes, hogy ezen külföldi (olasz1?) orvosról azt olvassuk, hogy „Illustr. Dnus Palatinus ipsi concessit facultatem in toto Regno Hungáriáé artem medicam exercendi!“ 1155. 1615. Stubnyai hévvíz. Majális kúra. — Pográní János és családja 1615 május elején két hetet a stubnyai hévvíznél tölt (V. ö. Ipolyi, Rim., 199.). 1156. 1615. Orvosságküldés. Nők. Bécsi orvosok. — Thurzó György nádor írja beteg feleségének (Rajecz, 1615 május 22.), hogy a Petendyné 64. A Spilenberger Sámuelnek adományozott címer; (az oroszlán nyaka köré csavarodó koronás kígyóval). Siebmacher után.
