Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
78 Magyar orvostörténeti adattár salutem... Cupientes igitur, ut Capella sancte crucis hospitalis pauperum circa aquas calidas, balneum sancti Ladislai regis nuncupatas, Waradien-sis diocesis, congruis honoribus frequentetur et etiam conservetur ___ o mnibus vere penitentibus et confessis, qui in... necnon crucis festivitatum diebus eandem Capellam devote visitaverint annuatim et ad huius- modi conservationem manus adiutrices porrexerint---- tres annos et totidem quadragenas---- de iniunctis eis penitentiis misericorditer relaxamus. —■ Presentibus post decennium minime valituris___Datum Viterbii S exto Kalendas Septembris (27.) Anno Primo.“ Archivio della Dataria, Anno I. Libro VIII., Polio 242. — Ezért emlegetik sokan hálával e fürdőt, mint például a boldogtalan sorsú Artándi Balázs (1531.) a siralomházban is. Szalárdi gyönyörűségesnek mopdja a helyet, ahol áll. (Siralmas krónika. IX. 5. rész.) L. Bunyitay: Szt. László király emlékezete (1892.) 86. old. 266. 1407. Ispotály Miskolcon (D., 159.) és a következő évben Nagybányán. (U. o.) 267 1409. Pestis (Sopronban). — Zsigmond király (1410 jún. 4.) hogy az előző évi hatalmas pestis alkalmával legnagyobb mértékben elnéptelenedett Sopron városát (civitatem nostram Soproniensem___ per m aximam pestilenciam quam plurimum depopulatam) újból benépesítse, mindazoknak, kik a városban letelepednek, nyolc éven át teljes adó- és minden más szolgálmány alóli mentességet biztosít. (Egész szövegét közli Vitéz Házi Jenő: Sopron szab. kir. város története, 1923., I. (2.) 33.) 268. 1410. Fürdők. — A pozsonyi fürdésnek a király fürdőjéért (pro balneo regis) 100 dénárt utalványoznak ki, mi úgy értendő, hogy a város a fürdőssel az ezen évben Pozsonyban tartózkodó Zsigmond király számára fürdőt készíttetett. (Ortvay, II. [3.] 120. és Schwarz: Száz., 1891., 286.) 269. 1411. Magister Cesar (Cesaris) [Császári] de Ungaria, a bécsi orvosi kar baccalariusa és licentiatusa. (Acta Vindob., I. 17., 99., 101.) 270. 1412. András orvos, Pozsonyban. (D., 146.; V., 18.) 271. 1412. Pestis? — Hain Gáspár lőcsei krónikája azt mondja (1910., I. 13.), hogy ebben az évben „ein grosses Sterben gewest“ a Szepességben. Kétségkívül összefügg az 1411. évi ausztriai pestissel, melyről Linzb., I. 114. találunk följegyzést. 272. 1413. Hans (arzt). — Pozsonyi orvos. (V., 18.) Később is szerepel (ugyanezen néven) egy hasonnevű orvos Pozsonyban. Végrendeletét lásd u. o. 19. 273. 1413. Leprosorium első említése Erdélyben (Brassóban), hol pénzadománnyal is segélyezik a leprásokat. („Unum florenum pro leprosis in Corona___unum florenum pro leprotactis in Rosenau et Ceidino“ stb. Lásd M üller: Hosp., 21.) Lehet, hogy a pestisbetegeket is a leprosoriumokban ápolták. Ugyancsak a 15. század elején (1404-ben) a kassaiak 47 szakaszból álló statútumot készítenek, mely megállapítja a városi tanács elé kerülő ügyek tárgyalási rendjét. Elsősorban jönnek az egyházi ügyek, majd az özvegyek és árvák, a szegények és leprások. (PNG.) 274. 1413. Bartholus mester, ragusai orvos. — Zsigmond király felszólítja Ragusa városának tanácsát, hogy Bartholus mester városi orvost (magistrum Bartholum phisicum) küldjék el hozzá, (nincs megmondva, hogy miérti). Bai’tolo mester azonban, bár nagyon kérték és hét hónapi teljes fizetését is odaígérték, nem akar menni, részint a télire hajló rossz időre, részint gyönge testi állapotára hivatkozva. (Gelcich, 233.) Ez az orvos
