Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár 67 217. 1376. Húsvizsgálat. — Lásd a pozsonyi mészárosok számára ki­adott szabályzatot („Ordnung der Pressburger Fleishacker“): Linzb., I. 105. (U. i. hasonló szabályzat a pékek számára). A húslátók eskütétele és hús­vizsgálati rendszabályok ugyanott: Corp. Statut., IV. [2.] 5., 6. — A hús­vágást két látómester és egy városi tanácsos ellenőrizte. A hús árát a ható­ság állapította meg. A zsidók is vághattak maguknak marhát rituális célokra: a fennmaradó részt otthon vagy házaik előtt eladhatták (Király János: Pozsony város joga, 188.). 218. 1376. Fürdők. Nagybánya. — Nagy Lajos megengedi a polgárok­nak, hogy Nagy- és Felsőbányán fürdőket építsenek. Fejér, Cod. IX. (5.) 96. 219. 1379. Fürdők. — a) Az ez évi pozsonyi adókönyvben van említve Treletsch Mendlin fürdője és ennek balneatora (fürdőse), mely később felső fürdő néven a Klarisza-apácák tulajdona lett (Ortvay, II. [3.] 114., hol a többi pozsonyi fürdőről is sok adat található). — b) Két rituális zsidó­fürdő: „Tuckhaus“ (= Tauchhaus) Sopronban; 1. Pollák, 21., 91.). V 220. 1380. Nagy Lajos király Trencsénben xenodochiumot alapít. (Linzb. Eg. 22.) 221. 1380 körül. Deméndi László nagyváradi püspök, Nagy Lajos fizi­kusa. Bőven beszél róla W., III. 180. és Bunyitay: (A váradi püspökség- története, I. 204—206.). 1368-ban nyitrai püspök, honnan négy év múlva Veszprém püspöki székére ment át, 1378—1382-ig váradi püspök; 1378/79-ben a király orvosa. (Békefi Rémig: A kápt. iskolák tört. Magyarországon, 1910., 343.) '■222.—1380. Pestis. — „Grosses Sterben in Meiningen, in Kassel... in Salzburg, in Ungarn und Böhmen.“ (Sticker, 79.) 223. 1380. Hans (Henzel, Hänsel) mester besztercebányai orvosnak háza van a városban, melyet halála után Ferenc fürdős (Franciscus bal­neator) vesz meg özvegyétől. Az utóbbi talán olasz ember, mert a Ferenc keresztnév akkor még ritka volt nálunk. A 16. század közepén élt ottani orvos, Knobloch János, talán a régi besztercebányai Knoblauch-család sarja volt. (Száz., VIII. 634.) 224. 1381. Pestis. — Nagy Lajos (1381 október 23.) király meghagyja a nádornak és az ország valamennyi bíráinak, hogy az uralkodó pestisre való tekintettel Váradi Domokos, Szalóki Domokos, Károlyi László és Károlyi András pereit jövő szt. György napjáig halasszák el. (Zichy Okmánytár, IV. 217.; Fejér, Cod., IX. (5.) 481.) 224/a. 1382. János borbély (rasor), Kassa városának polgára. (PNG.) 225. 1382. Pestis Horvátországban (Zágrábban és könyékén): „vigente inter eos pestilencia ex ulcione divina, ipsi personaliter comode nequiunt causis ipsorum... coram vobis (t. i. a bírák előtt) habitis interessé“ stb. (Erzsébet királyné egyik oklevelében. Tkalcic, I. 297.) 226. 1382 előtt. Ispotály. — A körmöcbányai ispotályt (szegényház és kórház) 1382 előtt alapította Johelinus városi polgár. Nagy Lajos az alapító kérelmére a város szomszédságában levő Liget nevű királyi birtokot e kórháznak ajándékozta. 1393-ig már számos adományozás történt az ispo­tály javára, melyek felsorolvák: Barsmegye monográfiájában, a 222. oldalon. Linzb. Eg. 22. szerint ezt az ispotályt Joekl nevű városi polgár alapí­totta, a polgárok és bányászok közreműködésével. 227. 1383. Pestis. Állat jár vány ok. — Az Oláhország (V alachia) és Erdély közötti határhavasokon szigorú felügyeletet tartanak, nehogy az 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom