Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 65 und den Kindern ire Eidern lebten, ader todt weren, und sunst ander freiinth vor die Kinder zu rotten hetten, und es queme einer und tzuckte die Witwe ader die jungfrau mit gewalt, und der Wittwenn ader Jungkfrau Vater ader ir Mutter oder ir Freündth das mit iren Nachbarenn öberthalben und niederhalben bewerenn moegen ader mit zweienn erbaren Manen, den zu gleyben ist, so batt der selbstschuldige und alle, die im des zulegenn, die haben leyb und guth verlorenn, und sie sollen vorschriben werden, das sie vorbass kein Recht mer mit uns sollen habenn. Ab die Witwe ader die Jungfrau, die gezückt ist, dem selbstschuldigen entschuldigen wolth, und sprech, es wer ir wilgewesen, das der Frauen Recht nicht bunth habe, und in nicht entschuldigen moege, und dem selbstschuldigen kein genode geschehe“. A szepesi városok municipiális jogából (Corp. Stat., II. [2.] 9.). 208. 1371. Terhesség. Szt. Simon ereklyéje. — Nagy Lajos és felesége (Erzsébet) Zárában időzik s a királyné csodatévő szt. Simon kis ujját keblébe rejti, hogy fiú-örökösre vágyó férjének kívánsága teljesüljön. A kedves női babonáért azonban már ott, a templomban bűnhődnie kellett: rosszúl lett, ájulás környékezte s csak az ereklyének visszahelyezése után állt helyre az egészsége. Hazatérve anya lett harmadszor is, de a csecsemő megint csak leány volt: Hedvig, Lengyelországnak később annyira bálványozott királynője. (Márki Sándor: Mária, Magyarország királynéja, 1885., 10.) 209. 1371. Pápáéi fürdő Vasmegyében („unum balneum, quod in medio ville Papocz existit“). Ismételve szó van róla V. László király azon okleveleiben, melyekkel a pápóci prépostságot javaiban megerősíti (Lásd: Hazai Okmánytár, II. 318., 323.). 210. 1371. András physicus birtokszerzése Szirákon. — „Physicus Andreas acquirit a fratre religioso viro Bandono de Luka, ordinis Scti Joannis Hyerosolimitani de Strigonio, perceptore Domus hospitalis Setae Crucis de Strigonio, possessionem Syragh“ (-Szirák). Körmöcbánya város levéltárában, A0 1371., tom. I., 51., 1., 9. 211. 1373. Fürdő Selmecbányán. (D., 155.) — Kompiár (Complar) Sebestyén fürdője Nagyváradon (lásd: Fejér, Cod. IX. [4.] 531.) 212. 1374 körül. Nagyváradi fürdők és ispotály (az ottani káptalan birtokában). — „Optinemus quoque... unam turrim, ubi olim erat balneum lapideum, quod fecimus funditus demoliri eo, quod Demetrius episcopus occupaverat ipsum in preiudicium nostrum. Item unum balneum iuxta pontem, quo itur in vicum Olazy, quod nobis per filiam Petri filii Michaelis... testamentaliter (est legatum.)... Item ex tertia parte proA^en- tuum argentifodine in Belenyes et ex balneo“. (Bunyitay: A váradi káptalan legrégibb statútumai, 1886., 59. és 86.). — Az ispotályról egy 1407-iki oklevélben is szó van, mely szerint a Kőrös közelében, annak balpartján állott. „In area quarte curie constructum est hospitale“ (u. o. 20.). 213. 1374. Pestis Horvátországban (Zágrábban és környékén.) Erzsébet királynénak egyik oklevele említi (Tkalcic, I. 261.). 214. 1375. Jakab mester, zágrábi orvosról (magister Jacobus medicus) többször van szó (peres ügyekben) Tkalcic munkájában: V. 7., 8., 21., 24., 27., 29., 31., 35. 215. 1375. Gyógyszerészek Budán. — a) A 14. században a királyi székhelyen és annak közelében állandóan voltak gyógyszerészek. Az 1375— 5 Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III.
