Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
60 Magyar orvostörténeti adattár 187. 1353. Gyógyszerészek. — László gyógyszerész, Gekemen (Gekmin) gyógyszerész fia, továbbá Zerechen mester, mind I. Lajos királynak és elődjének budai gyógyszerészei. Lásd róluk (okiratok kapcsán) W. IV. 270—274., továbbá Wertner, Száz., 1893., 606. 188. 1355. Fürdők. Stuba. Felhéviz. Császárfürdő. — a) Nagy Lajos megerősíti, hogy a felhévízi fürdő a nyúlszigeti (margitszigeti) apácákra ruháztatik át (quod balneum situm vicinius fluvio Danubii in Calidis Aquis cum omni suo pleno iure ac censum quinque marcarum Budensium vulgariter purckrecht nuncupatum, in perpetuum emphyteosim dominabus de Insula Leporum tradidissent stb.). Anjoukori Okmánytár, VI. 289. — b) Fürdő (stuba) a leleszi konventben, hol ettek-ittak is (v. ö. MOE, I. 141.). „Item die Dominico, videlicet in festo beati Valentini martyris post prandium in stuba domino... grossos de meis“ stb. (Lev. Közi., VII. 1929., 319.) 189. 1355. és köv. „Cirologus“ (sebész). — A sebészeknek ezen középkori elnevezését, mely sokszor előfordul Ljubic és Tkalcic munkájában (IV. 370., VI. 508. „Merclinus cirologus“, „Juan cirologus“ stb.), nem találom Bartal szótárában, hol csak a cirolocus, cirolicus, cirosicus van említve. 190. 1357. Pestis. Anguinaglia. — Ez évben a dunai tartományokban (Magyarországon isi), Cseh- és Lengyelországban stb., nemkülönben Szlavóniában egy anguinaglia nevű fertőző betegség (torokgyík?) nagy pusztítást vitt véghez. Haeser (Hist.-patholog. Untersuchungen [1839.] I. 131.) azt mondja, hogy ez talán a „torokpestis“ (schlundpest, peste á la gorge) volt, mely gyakran megelőzte a bubopestist. V. ö. Sticker, 75. „Pestis gut- turuosa“? (= diphtheria), amilyen Angliában uralkodott 1307—1327. (1. Du Cange, VI. 144.) 191. 1358. Mérgezés. — Baldachini Julián olasz nemes azt az ajánlatot teszi a velencei tanácsnak, hogy Nagy Lajos magyar királyt, ki ekkor háboriít viselt a köztársaság ellen, 12.000 aranyért és Castelfranco váráért megmérgezi. A tanács sokalta a jutalmat s nem fogadta el az ajánlatot. (Ezt Baradiai, I. 143. után adom. Pór, 307. egészen máskép mondja el az •esetet.) 192. 1359. Himfi Benedek comes kérvénye a pápához búcsúért a besztercebányai szt. Erzsébetről nevezett ispotály részére, melyet Péter városbíró alapított (Bossányi, II. 363.). 193. 1360. Pestis. — a) „Im Januar 1360 begann ein grosser Pestausbruch in Ungarn, Polen, Preussen und Westrussland“ stb. (Sticker, 75.) Ügy látszik, hogy már az előbbi évben (1359.) kezdődött, mikor „peste magna hominum strages facta inter Italos et alibi per omnem fere terrarum orbem“ (Linzb., I. 101.) — b} Ez év_január 16-án Ursio Bertalan velencei követ jelentést tesz a Széchy Miklós horvátors’zági bánnál folytatott béketárgyalásairól. Érdekes e jelentés, amennyiben az akkori Magyar- országban uralkodott pestisről tesz említést. Az erre vonatkozó rész így hangzik: „A bán (Széchy Miklós) arról értesít, hogy a király (Nagy Lajos) az erdélyi részekben levő hadsereghez ment. Mondá továbbá a bán, hogy Magyarországban nagy a halandóság s hogy sok zászlós úr s főnemes is áldozatul esett a járványnak, köztük Leuchus, a nádor fivére“ (Velencei levéltár). — Ugyanezen követ 1360 február 27-én jelenti, hogy „Február 2-án érkeztem Budára, hol megtudtam, hogy a király húshagyókeddre okvetlenül vissza fog érkezni az erdélyi hadseregtől. Nekem azonban Budán kelle időznöm, egy borzasztó betegség miatt, mely a megérkezésemet követő
