Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

30

Magyar orvostörténeti adattár

52. 1226 (?) Fürdő, főleg a betegek számára, Pannonhalmán: „Preterea udwornici debent amministrare ligna et aquam ad furnum et ad quoqui- nam preter balnea.“ (Miklós nádor és soproni ispán rendeletében; Erdélyi, 678.)

53. 1230. Jakab mester, orvos. — A pannonhalmi konventnek a veszprémi káptalannal való pőrében Egyed pápai subdiaconus Esztergomban, szt. István király ispotályánál, szt. Elek kápolnájában, Lőrinc ispotályos mester (magister hospitalis), Jakab mester, orvos (physcicas!), esztergom- szenttamási kanonok és más egyházi férfiak jelenlétében ítéletet mond. (Erdélyi, I. 161., 700.; Monum. Vesprim. I. 85.; Monum Strig. III. 272.)

54. 1232. Magyarországi szt. Erzsébetről. — a) Ebstein: Über einen Fall von Fazialis-lähnung aus dem XIII. Jahrhundert. (Deutsche Mediz.

Wochenschrift, 1910. 512.) Egy

reumatikus eredetű facialisbénu- lásban szenvedő nő szt. Erzsébethez imádkozik és meggyógyul. — b) Linzbauer I. 44. (csodás gyógyulások magyarországi szt. Erzsébet sírjánál). — c) Kazay Endre: Magyarországi szt. Erzsébet a gyógyszerészeiben (Gyógyszerészi Hetilap 1916. évf., 655. old. és Pharmazeutische Post 1916. 104—105. szám és 1917. 1. szám). Azt mondja, többek közt, hogy a Globuli setae Elisabethae is róla lett elnevezve. Erről az értekezésről Schelenz írt nem nagyon hízelgő bírálatot a Mitteilungen XVI. kötetében (1917.), 71 .szám, 250. old. — d) Friedrich Zoepfl: Schriften zur Caritaswissenschaft (Freiburg, 1929.). Számos (többnyire az aranylegendából vett) adat és több régi kép a szent kegyes ténykedéseire vonatkozólag (lásd hátul a tárgymutatóban, 106. old.). — e) Danielik János: Ma- gyarorsz. szt. Erzsébet élete (1857.), Horn Emil és Rada István: Magyar- országi szt. Erzsébet (1905.), Laban Antal: Árpádházi szt. Erzsébet- legendák irodalmunkban (1907.), Tarczai György: Az Árpádház szentjei (1930.). — f) Nékám Lajos tanulmányának szt. Erzsébetre vonatkozó részéről 1. MOE I. 140, 172; II. 10, 217. — g) Végül megemlíthetem itt még Ebstein (Vilmos) értekezését: „Über Wunderheilungen durch Verstorbene vom ärztlichen Standpunkte“ (Süddeutsche Monatshefte, 1910, okt., 402—415.), melyben A. Huyskennek szt. Erzsébetre vonatkozó forráskutatásai alapján a mi szentünknek és assisi szt. Ferencnek gyógyításait igyekszik orvosi szempontból plauzibilissé tenni.

16. Szt. Erzsébet leprás beteget ápol. (A kassai dóm főoltárképe, valószínűleg budai művésztől. Tarczai György munkájából.) 15. század.

Magyarországi szt. Erzsébetről nagyszámú képes ábrázolás maradt, melyek közül főleg azokat említem itten, melyek kevésbbé ismertek vagy