Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
440 Magyar orvostörténeti adattár rát, jó bort kér a várostól; a tanács egy hordó bort utal ki részére. (P. N. G.) Talán ugyanaz a De Podesta nevű olasz sebész, ki 1685-ben Bécsben akart letelepedni? (Y. ö. Acta Vindob., VI. 58.) 1573. 1694. História Natragulyae. — Ezen cím alatt hosszasan ismerteti Bél Mátyás az ő Prodromusának I. kötetében (194—198.) az Atropa belladonna hatását, orvosi használatát stb. (a növény képével), főleg Rayger Károlynak az Ephemerides (Dec. III., ann. II. observ. 23., pag. 31.) 1694. évi folyamában megjelent értekezésére, továbbá a hazánkban utazó Wagenseil János Kristóf és Hermann András adataira támaszkodva. A nadragulya (nagy dragulya, nádraguba) szóról: MOE, II. 267. 1573/a. 1694. Schirmer János, Kassa városának rendes orvosa. (Demkó, 387.) Talán az ő özvegye az a Jelitnek (?) Anna („néhai Schirmer János özvegye“), ki 1694-ben gyermekei: Zsigmond, Mihály, Miksa, Zsuzsánna és Mária nevében is perben áll Kun Andrással, Kassán. (PNG.) 1574. 1695. A Nasturtium album csúzellenes hatásáról értekezik Rayger Károly (Ephemerides, Dec. III., Annus III., pag. 244.), elmondván egy magyar katona esetét, ki egyik lába hüvelykujjában elviselhetetlen fájdalmat érzett, min akkép segített, hogy az ujjat késsel és kalapáccsal amputálta. Mikor a fájdalom azonban tovább terjedt más ízületeire, karjára és combjára is, a fent említett növény gyökerét összetörte, egész testét behintette véle s meleg ágyba fekve, jót izzadott. Erre a fájdalmak azonnal megszűntek. Több hasonló esetet is közöl. 1575. 1695. és köv. Járványos betegségek Pozsonyban. — Rayger Károly értekezése. („Constitutio epidemica Posoniensis annorum 1695., 1696., 1697.“) Röviden ismerteti Vámossy, 43. 1576. 1695. Köztisztaságra vonatkozó rendelkezések Ruszt városában: lásd Corp. Statut., V. [2.] 331., 332. 1577. 1695. A hallei egyetem magyar orvosnövendékei 1695-től 1751-ig: lásd Weszpréminél (IV. 160—166.). 1578. 1695 előtt. Katonai kórház Budán, a Fő-utca és Királyhegy-utca sarkán, melyet később, II. József alatt kétemeletessé alakítottak át. Ugyanebben az évben a budaiak előadják, hogy sürgős szükségük volna egy polgári kórházra is, melynek építéséhez földeket kérnek és az ú. n. raitter- stadl-t az országút mellett, melyben lígyis voltak már kórházi célokra használt helyiségek. A kórház építése csak 1700 táján indult meg. (Brüll, 52.) 1579. 1695. Hypochondria gyógyítása. — Gróf Károlyi Sándor beszéli Önéletírásában (I. 38.), hogy ebben az évben különös baj támadta meg, mely szédüléssel, izzadozással, kezeinek „elesésével“ stb. járt s az orvosok „hypochondriá“-nak mondották. Eret vágatott, de nem használt, mert „ex apprehensione vére se folyt“; végre is Lőcsére utazott Spilenberger Dávidhoz, ki egy hónapig kezelte és „Isten után“ (v. ö. MOE, I. 117.) könnyített rajta, feje lágyának megnehezedését „holmi veres porral és olajjal“ gyógyítván. 1580. 1696. Conegliano József dr„ zsidó orvos (nagybátyja a 18. század elején szereplő dr. Stella — Stern — Józsefnek, ki az 1711-iki pestis alkalmával nagy szolgálatot tett a Pozsonyban időző királyi udvarnak)1, 1 Stella 1714-ben „Az életmentés könyve“ címen hébernyelvű munkát írt a pestis elleni védekezésről szegény magyarországi hitsorsosai részére, kiknek nincsen módjukban, hogy minden alkalommal orvoshoz forduljanak. (Wachstein Inschriften, II. 99.)
