Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 427 felfüggesztve egy finom kivitelű kép, mely füstölgő áldozatoltár mellett Webert és családját ábrázolta. E képen ő maga ájtatosan összetett kezekkel látható, ezen föléje írt szavakat mondván: „Én és házi népem szolgálunk az Úrnak.“ — b) Weilandt János Fortunatus med. doktor, Sopron városának rendes fizikusa (physicus ordinarius). Az ottani gyógyszertárak ellenőrzése stb. dolgában egészen olyan utasítást ad neki a városi tanács, mint 1646-ban Fridericus dr.-nak, kiről a MOE-ben több helyen megemlékeztem. (Sopron város levéltárában: Lad., X. et U., Fascic., I., num. 10.) c) Pesti és budai orvosok, sebészek, fürdősök. — Buda visszafoglalása után, 1687-ben, Pest városának első telepesei közt, Pressl Pál fürdősnek házat adományoz a kamaraigazgatóság. A telepítés első öt évében három borbélynak is volt háza Pesten s 1750-ig három pesti chirurgus háztulajdonosról is tudunk. (Brüll, 39.) Budán Everling Péter med. dr. már 1692 előtt polgárjogot nyert; 1696-ban budai háztulajdonosok: dr. Neuburg, dr. Stocker Lőrinc physicus (később városi külső tanácsos, balneologiai irodalmunk egyik úttörője), dr. lllmer császári „leibmedicus“ (u. o. 42.). 1534. 1687. Pulvis Canischiensis („Kanizsai por“), mint a morbus Hungaricus gyógyítószere (nitrum sulphuratum és fahéj keveréke). Említi Jacobi János Ernő: „De lue Pannonica vulgo dicta die Haupt- oder Ungarische Krankheit“ (Erfurt, 1687.) című munkájában, melynek bővebb ismertetését 1. Győry, 90—93. és 181. 1535. 1687. Törvényszéki. Nemi erőszak. — „Non praetermittendum hic facinus notatu dignum virginis cujusdam Valachicae, in lascivo quodam Germano milite perpetratum. Est Cibinii penes templum majus turris quaedam, sacelo scholastico contigua (vulgo der Priester Thurm) et multis exornata Regum et Civitatum insigniis. Sub hujus fornice nocte intempesta lascivus quidam miles adortus est praetereuntem Valachicam famulam, eamque ad fornicationem solicitat, imo cogere vult, exsertoque pene ad libidinem commovere contendit. Verum rustica ista Penelope, evaginato cultro, derepente spumantem insani amasii penem abscidit, ac ferventem libidinem sedavit, aufugitque ille celeri cursu in suum hospitium, relicto in loco delicti nobiliorem sui partem, conquerens, quam male ob ignota sua sit tractatus amasia. Gregales ejus patefaciunt negotium medico campestri, Doctori Sadtlero, qui etiam celeriter accurrit, verum sanguis jam lascivo patienti in tantum effluxerat, ut sub ejus manibus exspiraret.“ (Trausch, II. 234.) 1536. 1687. Sebészek. Honorárium. — Egy szegény katona kéri Zrínyi Ilonát, hogy a felesége gyógyíttatásáért a sebésznek járó díj (12 forint) felét fizesse ki helyette. Az asszonynak. Munkács ostromakor, mindkét lábát átlőtték a német katonák. Zrínyi Hona tíz forint segélyt ad neki. (T. T., 1900, 342.) Ez évben a munkácsi várban egy német sebész és egy katonasebész („dragonyosok borbélya“) is volt alkalmazva, kik a ruházatukhoz megfelelő mennyiségű posztót kaptak (u. o. 337.). 1537. 1687. Ispotály Kassán. — „Ezen is kéreti nemzetes fürmender uram... az nemes tanácsot, hogy ispitálytiszt uraimék szorgalmatoskodja- nak az városon kívül való ispitálynak felépítésében.“ Corp. Statut., II. (2.) 272. 1538. 1688. Mulartz (vagy Mularz) János Henrik, győri orvos. Petz Aladár könyve (33—57. old.) szerint valószínűleg 1688 május 13-án született Düren (Marcodurum) városkában, a rajnai tartomány (Rheinprovinz, aacheni kerület) Jülich hercegségében (ducatus Jrdiacensis), hol atyja, nemes Mulartz János Hilgerius számtartó (rentmeister) volt; anyjának
