Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 419 durch den todt hingerissen, wie man den vor gewiss bezeugt, das zu Wien allein über 20.000 Menschen gestorben sein, zu Pressburg über 11.000, also, daz man gar reichlich die Hand und straf gottes gespirt, dieweil in wereu- der zeit grosse laster und muetwillen begangen worden und kaine besse- rung nit volget, daraus zu Schlüssen, das die straffen gottes in künftig desto strenger ergehen werden.“ Fontes rerum Austriac. II. (Diplomat.) 45. köt., 534. old. 1499. 1679. Pestis (Lőcsén). — Spilenberger Dávid lőcsei orvos írja (1679. okt. 22.) Andrásy Miklós gömörmegyei főispánnak: „Deo Opt. Max. sint laudes, quod hucusque bene valeat (D. V.), quam eius clementia diutissime conservare velit. Bene factum est, quod magnifica Vestra Dominatio ex locis infectis cesserit, nam etsi medicamenta praeservativa multos post deum conservant in locis infectis, tamen omnibus ob suis potentiam non satisfaciunt. Ego hic cum omnibus meis domesticis per divinam gratiam bene adhuc valeo. Hic in civitate moriuntur etiamnum homines antea 5., 6., 10., una cum Germanis militibus, iam duo, tres de die intereunt. Quod magnifica Vestra Dominatio desiderat, ratione intromittendae lanae, lubens licentiam apud dominum nostrum commendantem, comitem Tili impetrare voluissem, sed sicuti nullos domesticos, suum hospitum, tanto minus suam personam hoc tempore pestilentiali permittit, ita nec mihi licuit convenire, aut cum eius servis loqui. Nam etsi ego medicus, domus pestilentiales ingredi, nec cum pestilentialibus seu infectis non nisi e longinquo loqui et ipsis consilia dare soleo, tamen me semper suspectum habet dominus commendans. Inde nec titulum ejus adipisci potui. Hunc autem apud officiales excellentissimo domino generali adstantes magnifica Vestra Dominatio impetrare poterit. Dico autem etiamsi dominus commendans velit intromittere lanam, tamen omnes cives reluctabuntur et contradicent, eo quod illa talis materia sit, quae vel in transitu tantum per plateas infectas, contagium capere solet. Nec est consultum nunc ab hominibus nostris pecuniam accipere, aut si debitum apud ipsos maneat, possent hoc tempore, quo nihil in civitatem de victualibus affertur, omnia sua consumere, interea et mori tandem, unde solutio difficilis aut nulla.“ (T. T., 1885., 375.) 1500. 1679. Pestis (Kassán). — Váradi Mihály írja a naplójában: „Ez 1679. esztendőt az Ur Isten valóban sok ostorával s csapásival tetézé meg ez siralmas üdőben. Mert édes hazánknak, mind az idegen nemzet, pogány és az magunk saját nemzete miatt való rettenetes kimiletlen pusztítása mellé, az embereket szertelen pusztító országos döghalált is reánk bocsátá, mely miatt mind falukon, városokon, megszámlálhatatlan sok nép hala meg, annyira, hogy sok helyeken még a mezei veteményeket sem volt ki, betakarítani, hanem kint lábon vesztenek az szép vetemények. A hegyek alján hasonlóképen az múnkásoknak elfogyása miatt, a szőlők nagyobb részént mind míveletlen marattanak. Ezen pestisben, jóllehet közönségesen mindenféle rendek igen holtanak, de kiváltképen az jó erejében való ifjú emberek s kiváltképen ifjú rend asszonyok,“ stb. (T. T., 1904., 156.) 1501. 1680. Syphilis. Morbus Hungaricus. — Loew András dissertációi ezen betegségekről, Jena, 1680—82. (1. Weszpr., I. 95.). 1502. 1680. Hermány (Hermann?) Márton orvosdoktor és Dániel gyógyszerész Brassóban. — Erről a brassói orvosról és gyógyszerészről Nemes János naplójában (T. T., 1902. 566.) van szó, hol az orvos Hermány néven van említve. 27* i r 1
