Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
406 Magyar orvostörténeti adattár a szokásos hivatalos stílus passivumait („tudtára adatik mindeneknek“ stb.) halmozva énekli, hogy: Tudatik, adatik, Hogy a pipa tiltatik, Aki rajta kapatik, Huszonöttel csapatik. (Később a pipa szó helyébe valami mást tettek az alföldi magyarok.) Ami a föntebb említett dohányivást vagy dohányitalt illeti, úgy hiszem, hogy ez a szó egyszerű fordítása a német tabaktrinken-nek, mely azonos értelmű volt a tabakrauchen-nel. Lásd az 1630-ból való német metszetet („Der teutscbe Tabacktrinker“) és a hozzáfűzött magyarázatot Schultz könyvében, 329. old. 1454. 1671. Scholz György eperjesi gyógyszerész. Paterson-Hain említi róla, hogy a felsőmagyarországi ásványokat, különösen az opált, gyűjtötte. (Ephemerides, Dec. I., Annus II., Observ. 28.) Ugyanitt (Observ. 118.). Paterson-Hain leírja saját nagyfokú idiosynkrasiáját a higanyvegyülc- tek iránt. 1455. 1671. Gyógyszertárak. — A híres kőszegi városi gyógyszertár (v. ö. MOE, II. 101.) alapítási éve. Eleinte a jezsuitáké volt. Ma szt. Istvánról van címezve, ellenben régen az Aranykürtről, mert állítólag régen vert aranyból (?) való kürt lógott bent a patikában; egyszer azonban a tulajdonos megszorult pénz dolgában s eladta azt a becses kürtöt; ezután lett szt. Istvánról címezve. Részletesebben értekezik róla Orient Gyula: Gyógyszerészi Közlöny, 1895., 728. 1456. 1672(f). a) Schilpacher pozsonyi városi physicus nevét többször említi Rayger Károly a Miscellanea Curiosa c. német orvostermészettudományi folyóiratban. (III. évf. 505.; IV. 14. stb.) Szinnyei és Vámossy nem ismeri. — b) Ebben az évben Kassa városának rendes orvosa (physicusa) Brajer (Breuer? Brewer?) János dr., „annorum circiter 30.“ Valószínűleg ugyanaz, ki Johannes Baptista néven is szerepel a város jegyzőkönyveiben például 1679-ben. (PNG.) 1457. 1672. Az irgalmasrendiek pozsonyi gyógyszertárának alapítása Szelepcsényi György hercegprímás által. Úgy ennek, mint a többi (egri, szepesváraljai, temesvári, pápai, kismartoni, nagyváradi, pécsi, szakolcai, váci, budapesti stb.) irgalmasrendi patikák rövid történetét, vezetőinek névsorát lásd Baradlainál. (I. 215—226.) 1458. 1672. Ispotály alapítás Modorban, a polgárok adakozásából. 1459. 1672. Szemétkihordásra vonatkozó utasítások Magyaróvárott: Corp. Statut., V. (2.) 280. 1460. 1672. Járvány. — „Friesei in Ungarn (Rayer.)“ mondja Lersch, 319. — Minthogy a friesel-szó sokfélét (vörhenyt, kanyarót, typhus exan- thematicust stb.) jelenthet, nem tudom megállapítani, hogy milyen járványról van szó. Lersch valószínűleg Rayger Károlynak valamelyik értekezéséből vette az adatot, kinek nevét tévesen „Rayer“-nek írja. 1461. 1673. Páriz Pápai Ferenc naplójának néhány érdekesebb pontja, (kivonatosan): „30. Aprilis, 1673. Insertus sum matriculae academiae basiliensis. — 5. Maji similiter matriculae facultatis medicae, prestito primum juramento. — 15. Maji, Inchoavi collegium consultatorium apud D. Joh. Caspar. Bauehinum. — 28. Apertum est cadaver adolescentis circiter 17 annorum hydrope ascite peremti in nosocomio basiliensi, doctissimo doctore et
