Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 403 Apafinak nem ez volt az első ilynemű kísérlete Zólyomi elpusztítására; már 1667. őszén is nyoma akad ennek, mikor is a fejedelem 500 tallért utaltatott ki Rozsnyai Dávidnak az orgyilkosság- jutalma fejében. Teleki Mihály különben aligha készíttette el a fenti szövegben többször említett eszközt (talán a doktor sem volt rá kaphatói), mert Rozsnyainak egy nem sokkal utóbb kelt levele arról tesz említést, hogy a méreg Nagyszebenben készül. Ugyané levélben örömmel jelenti Rozsnyai, hogy Zólyomi tolmácsa, ki eddig minden tervet meghiúsított, ötezer aranyért hajlandó sorsára hagyni Zólyomit. Annyi bizonyos, hogy Zólyomi azután is jó egészségben élt tovább. (V. ö. Zsinka Ferenc cikkével; Száz., 1912. 605.) 1445. 1669. Ispotály Győrött. — Ez évben alapítja Széchenyi György győri püspök a ma is ily néven ösmert Magyar Ispitát, melynek további történetéről 1. Petz, 10—11. 1446. 1669. Rhod (Rhodius) György erdélyi orvos. Közreműködik a szászok grófjának, Fleischer Andrásnak, letartóztatásában. (Trausch, II. 168.) 1447. 1670. Zollighoffer (Zolicofer, Zollikoffer, Zolicoffer) Miksa Honorius bécsi születésű pozsonyi (később bregenzi) orvost, rokonát, említi Rayger Károly: Ephemerides, Dec. I., Annus I., Observ. 7. és Ann. IV., Observ. 5. Oklevelét 1663-ban szerezte Strassburgban (W., TV. 247.) — Fabricius nevű danzigi orvost, ki nehány hónapi erdélyi tartózkodás után itt meghalt, említi Paterson Hain: Ephemerides, Dec. I., Annus II., Observ. 28. 1448. 1670. Möller Károly Ottónak, legkiválóbb felvidéki orvosaink egyikének születési éve (v. ö. MOE). Orvosi és egyéb (különösen pedig a felsőmagyarországi bányászat terén szerzett) érdemei elismeréséül III. Károly 1728-ban a magyar nemesek sorába emelte. Az adományozott címer pajzsában malomkereket tartó, halmon ülő koronás oroszlán, jobb felől (és fönt) bányász, fején kövekkel telt kosárral, jobbjában kalapácscsal; a pajzs alsó felében (és fönt) a bot körül csavarodó asklepios- kígyók. (V. ö. Siebmachcr, 430. old., 317. tábla és Szinnyei, IX. 147., ki ezen a helyen tévesen mondja, Weszprémi, I. 116. után, hogy Möller az 1716. évi besztercebányai nagy tűzvész alkalmával súlyos anyagi károkat szenvedett; 1. Weszprémi, I. a sajtóhibák jegyzékét.) Mohernek két kézirata — jó tanácsok latinul és magyarul gróf Telekiné számára, közeledő lebetegedése alkalmából, Besztercebányáról, 1738. szept. 5., a M. Tud. Akadémia kézirattárában (Orvostud., ívrét 3. szám). Ugyanebben a kolligátumban találhatók: „Curiosa et medicinalia“ (különféle recipék 1734-ből), egy Pro memoria, ugyanazon évből, a „Méltóságos Iffju-Asszony“ (valószínűleg Telekiné) számára, arról, hogy hogyan éljen a főtt vízzel (v. ö. MOE), a pirulákkal, porokkal, diétával; azután Pataki Sámuel kendilónai orvos kézirata (1738. okt. 6.) „A pestisről való vékony opinióm“ címmel; (ezt már publikálta Pataki Jenő kolozsvári orvos< „Orvostört .adatok, I. Pataki Sámuel a pestisről“ címen.) A köv. akadémiai kézirat Buzinkay György debreceni fizikus rövid magyar értekezése a pestisről és tanácsai (mindössze négy oldal); azonkívül Felfalusi Mihály recipéi és használati utasításai (magyarul) gr. Teleki László számára, Gernyeszegre, lépdaganat ellen; végül Perliczi 26* 78. Möller Károly Ottó címere. (Siebmacher után.)
