Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 401 vele, megtudtam, hogy ezelőtt a bányákban dolgozott; többek közt megkérdeztem tőle, vájjon látott-e már természetes gálicot, vájjon a nagy darabok oly tiszták-e, mint a kristály és e bányákban található-e egyáltalában, Válasza ez volt, már sokszor és sok helyen látott, különösen az egyik bányában. A Szklenótól 4 angol mérföldnyire és Selmectől 5—6 mérföldnyire levő Vihnyén szintén vannak meleg fürdők. A feneke vörös és kővé változik, melyből én is hoztam néhány 4—5 hüvelyk átmérőjű darabot. E kővé változott vízből is hoztam egy nagy darabot, mely a csövön lefolyó vízből képződött, a cső, ámbár fából van, még sem változott kővé, mivel a víz alatt van. A fürdő építésére fölhasznált fák is kővé változtak. Mindez nagyon tetszett nekem és gyönyörködve szemléltem a művészet és természet összeműködését, így pl. a kővé változott nagy fenyőoszlopot. Nem csodálatra méltó körülmény, hogy a víz alatt levő fa nem változik meg, holott a víz fölött levő egészen más anyaggá lesz'? A víz rendkívül forró. A Zöldoszlop-fíirdőben Budán, a kigőzölgés a fürdő kupoláján és az oszlopok közt elhelyezett vasrudakon lerakódik és kővé változva, jégcsapokhoz hasonló darabok lógnak le. Angolországban számos ilyen barlang létezik, ilyenek az okeyi Somerset tartományban és a poolesi Darby tartományban. A meleg forrásokban igen sok kén is található, csakhogy nem a víznek elpárologtatósa által. Ennélfogva azt hiszem, hogy nem a vízben, hanem a szélén kell keresni. Vihnyén két igen jó fürdő van, hová sok ember eljár; a harmadik fürdő szintén közlekedik a két első vizével. A harmadik fürdőt a benne található számtalan kígyóról kígyófürdőnek nevezik... Ürvölgyről, a Besztercebányától három és Körmöcbányától két magyar mérföldnyire levő Stubnyára mentünk. Egy kis folyó1 mellett, híres és nagyon látogatott meleg fürdők vannak, a víz tiszta, kénszagú, feneke zöld. A fát zöldre és feketére festi, azonban a fémeket nem változtatja meg oly gyorsan, mint a többi ásványvizek, ugyanis néhány ezüstdarabot tettem bele és egész éjjel benne hagytam, másnap azonban csak nagyon csekély színváltozást vettem észre. A források föld alatt fakadnak és a fürdőbe a fenéken levő nyílásokon nyomulnak be. E fürdők ép oly melegek, mint az angol királyéi. Hét fürdő van: az első a főnemeseké, a második a köznemeseké, harmadik a parasztoké, negyedik a parasztasszonyoké, ötödik a koldusoké, hatodik a ragadós betegeké, hetedik a cigányoké. A fürdők hegyekkel körülzárt síkságon vannak, a közeli hegyekben sok ércet találnak. Az egyik fürdőben én is megfürdöttem, azonban oly kitűnő társaságba jutottam, hogy sokáig nem válhattam meg tőlük, ennélfogva a nagy hőségtől főfájást kaptam. Stubnyafürdőből tovább utazva, átkeltünk a Nyitra folyón, a szép Privigyét (Privitz) balfelől hagyva, Bajmócra érkeztünk. Bajmócon öt természetes fürdő létezik, ezek sem nem melegek, sem nem hidegek, tehát csupa élvezet bennök fürdeni. Gr. Pálffy magyar nádor, egészen befödette a fürdőket. Az első, vagyis a nemesek fürdője egészen kőből készült és minden oldalon kőlépcsőkön lehet lemenni. A többi négy fából van ugyan, de azért ezek is eléggé csinosak; leginkább tetszett nekem, hogy a legények és lányok azonnal ügyesen a víz alá buktak, mihelyt valami csekélységet dobtunk nekik.“ 1 Túróé folyó. Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III. 26
