Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
24 Magyar orvostörténeti adattár fogva a megfejtésnek megvan a maga tetszetős volta. Mindenesetre különös, hogy a felírás részben latin, részben görög szavak keveréke (ugyanabban a mondatban!), de ez magában véve nem jelent sokat, mert ilyen kevertnyelvű varázsigék még a modern időkben is akadnak, például a németeknél: „Der lange Longinus transfixit Christi latus“ stb. Annyi bizonyos, hogy az efféle gyűrűk nemcsak a középkorban divatoztak, hanem sokkal régebben is, mert följegyezték, hogy a görögök már Aristophanes idejében viseltek orvosi erővel bíró gyűrűket (daktylios, pharmakitész), különösen mérgezések elhárítására (ezekről lásd Neuburger—Pagel, I. 510.). A Kálmán király gyűrűjéhez hasonló talizmános gyűrűket máshol is találtak. Egyiknek-másiknak a feliratát a mellékelt ábrán közlöm. Az 1-el jelzett feliratot („thebaiguthguthani“) egy 1846-ban Bredicotban (Angliában) talált, valószínűleg 14. századi gyűrű viseli (1. róla: The Archaeological Journal, vol. III. [1846.] 267.). Egy ugyancsak Angliában, Rockingham Forestben talált gyűrű külső felszínén a guttu: gutta: madros: tadros, belső felszínén pedig a vdros: udfos: thebál szók olvashatók,1 melyeket C. W. King (u. o. 26. évf.) héber eredetűeknek vél, körülbelül azzal a jelentéssel, hogy „az idő repül, a világ hiúság, azt keresd, amit érdemes keresni“, de az is kétségtelen, hogy a középkori gyűrűk 15. A Kálmán királyéhoz hasonló külföldi talizmán-gyűrűk feliratai. felirataiban olvasható szavak egyrésze romlott görög szók töredékei. A 2-vel jelzett felirat (thebál. gut. guttani) egy Glamorgansbireben talált aranygyűrűn olvasható s ebhez hasonló két szó fordul elő egy Stockholmban őrzött 14. századi angol orvosi kézirat fogfájás elleni következő varázsigéiben: „Fór peynys in theth... Boro berto briore + vulnera quinque dei sint medicina mei + Tahebal -f- gether“ (vagy guthman? guth ani helyett?) stb. (u. o. 357—359.). A 3. számú felírás (+ thébal guth guth ani) egy 1846-ban Wiltshire grófságban talált (valószínűleg a 13. századból való) aranygyűrűn olvasható s a benne előforduló görög théta és gamma nyilvánvalóan mutatja keleti eredetét (u. o., vol. V., 1848. 159.). Ebhez (és Kálmán király gyűrűjéhez) teljesen hasonló, csak más sorrendű felírás (gut g utánit eb ál) olvasható azon az 1348-ból való pecsétlenyomaton, mely egy angol egyházi előkelőségtől (abbot of Byland) származik (Archaeol. Journal XVIII. 62 :17.). Ugyancsak C. W. King említi (The Archaeological Journal, XXVI. 229.), hogy egy 1763-ban Amiens közelében talált aranygyűrűt1 2 misztikus 1 Nyomdatechnikai okokból mellőznöm kell a feliratok betű- és jelzéshű visszaadását, pontozatát stb.; de különben sem a régészeti precizitásra helyezem a súlyt. 2 Erről az amiens-i gyűrűről részletesebben lásd Recueil d’antiquités, VI. 404., CXXX. tábla.
