Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
388 Magyar orvostörténeti adattár csőkön kell lemenni. Mindenki a termetének megfelelő fokozaton vesz fürdőt. Akik úsznak, azok kedvük szerint merülnek le. A nyolc boltív alatt nyolc hánefi1 medence van; tiszta fürdőszolgák vannak benne, akik szívesek és értelmesek. Ennek a vize mérsékelt; természete erős. Kupolájának négy sarkát deszkazsindely fedi. Egy zöld oszlopa van, azért nevezik zöld oszloposnak (jesil direkli).- Debbág-kháne ilidséje: A város területén belül ólomtetejü, díszes fürdő. Ennek a vize is mérsékelt. Vize kénes lévén, szétvágott kénnek a szagával bír. Az aranyművesek palackokkal visznek ebből a vízből s fényesítési munkánál használják. Az én ujjamon is volt egy ezüst gyűrű, amelynek smaragdjára világos írással rá volt vésve: „Szejjáh-i álem Evlia“ (világjáró Evlia); ezzel a gyűrűmmel bementem ebbe a debbág-khánei fürdőbe s mikor kijöttem, a gyűrűm, mely tiszta ezüstből volt, tiszta aranyszínt vett fel. Amíg Újvár3 meghódítására mentünk s utána Belgrádban teleltünk, egy évig a gyűrűmnek színe nem változott meg. Ide reggel a férfiak s ebéd idejétől éjfélig az asszonyok mennek és mosakodnak. Számos külön rekeszti, nyolc medencéjű fürdő ez. Aki köténnyel és törülközővel megy be, tisztán kijön s egy fillért sem fizet. Ha törülköző és gyapjútakaró szükséges valakinek, az egy ákcset fizet. Más fürdőkben is így van. Különös tulajdonsága, hogy a fürdő vize olyan, mint az ecet; a búza-levesben11 van ilyen íz. Ennek a forrásából alul valami iszap marad, ezt az iszapot az asszonyok nőiességük helyére kenik. Ez egyetlen szőrszálat sem hagy meg, hanem azt leveszi. A Khorosz-kapu ilidseje:5 A kapun belül van, kicsi és hasznos fürdő. Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett, rózsaszínű kupolája van. Egészen a közepén levő medencéjének négy oldalán oroszlán-szájakból éjjelnappal tiszta meleg víz folyik. Azonban nagyon meleg, úgy, hogy az ember abba be nem mehet. Ha a budaiak közül valaki meghal, rokonai a fürdőből hordókban vizet vitetnek s a Szt. Mihály-lovát leöntözik. A vakufból6 erre a szolgálatra emberek vannak rendelve, kik többnyire ebből a Véli bég fürdőjéből viszik a vizet. A fürdőterem fölé nagy betűkkel ez a tárikh van írva: E gyönyörű helynek elmondták a tárikhját: Musztafa pasa építkezése e hasonlíthatatlan hely. A Barutkháne ilidséje:7 Véli bég fürdőjének a közelében van, nem olyan díszes.“ (Evlia Cselebi, I. 247.; a leírás 1663-ból való.) A budai fürdők (részben már Linzbauertől régebben közzétett) Mar- sigli-féle rajzait s azok magyarázatát lásd Veress Endre jeles értekezésében: „Gr. Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684—86-iki ostromairól és helyrajzairól“ (Bp. Rég., IX. 136—142.), melyhez hozzá van adva (a 150. old. után) Budának 1686-iki Mag- liar-féle érdekes rajza is. Ezen (44. és 46. számmal jelölve) látjuk Véli bég- fürdőjét (Bagno di Velibeg) és a Bagno di Tahtale-1 (Tahtali ilidzseszi, deszkázott hévfürdő), melynek magyarázatát lásd u. o. 148. 1411. 1663. Pécs fürdői a török időkben. — „Fürdője három van (Pécs városának). Többi között Kászim pasa dsámijának mihrábja előtt és az 1 2 3 4 5 6 7 1 Hánefi: az orthodox muszulmán ritus szerint élők. 2 Jesil direkli =■ zöld oszlopos. 3 Érsekújvár. 4 Törökül: bogdáj csorbászi. 5 Khorosz-kapu ilidseszi = A Kakas-kapu fürdője. 6 Vakuf, helyesen kiejtve vakf, vallási célra tett alapítvány. 7 Barutkháne = lőporraktár.
