Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
366 Magyar orvostörténeti adattár éjjel visszatértek, betörtek a szegény pap házába s (112 éves korában!) brutális módon megölték. (Buchholtz Jakab: Historischer Geschlechts- Bericht. Bpest, 1904. 10.) 1321. 16d5. Pestis. „Szellőzés“. Veszteg zár. — a) Gróf Erdődy György írja III. Nádasdy Ferenchez (1645. aug. 8.): „Ez elmúlt kedden megbetegedvén hirtelen az én lantosom Bécsbe, harmadnapjára megholt az lazare- tumban, az hova, ad avertendum majus malum... mingyárt ugyanakkor kiintettem (!) vala. S mivel fölöttébb is aprehendálnák udvarnál az illyeii állapotot, s csaknem mindennap ő felsége eleiben kelletik penig mennem az Tanácsban, úgy találtatott jobbnak, hogy valami egy hétig ki menjek szellőzni az vái'oson kívül, hogy azután annál bízvásban járhassak udvarhoz s eő felségéhez is.“ (0. L., Nádasdy-levelek közt.) — b) Pestis Nyitra- megyében: „In disem 645 Jár is weit vnd breit... grosses sterben eingefallen, endlich im Nouember vnd December auch an vns gelangt vnd zu Sabatiscli (= Szobotist) vnd auch anderer Orten, vil feiner nützlicher vnd guter leuth entschlaffen.“ (Fontes rerum Austriacarum, II. (Diplomat.), 43 köt., 473. 1322. 1645. Hadi sebészet. — Rákóczi György a füleki csatában megsebesült vitézeket államköltségen gyógyíttatja (Szilágyi S.: A két Rákóczi családi levelezése, 332.), úgy mint ez régen szokásban volt (v. ö. 1553. évszám). 1323. 1646. Személyi adatok. — a) Geyger Ezsaiás orvosdoktor, szül. Pozsonyban (1646.), hol atyja, Dániel gyakorlóorvos volt. Szinnyei nem ismeri. (L. Weszpr., III. 114.) — b) Puecher János (nobilis Hungarus) értekezést ír a Pulvis hermeticus és az Aqua lunaris hatásosságáról (W., IV. 126.) — c) Rákóczi György, mikor a felesége Nagyváradon megbetegedett, a lőcsei orvost hívatja hozzá (Monum., Okm., XXIV. 369.). Rákóczi Zsigmondot Sárospatakon a kézsmárki orvos gyógyítja (u. 0.372.) s mikor ez (1648-ban) Wesselényi Ferenchez megy, Rákóczi Zs. orvos nélkül marad s egy Sélyei nevű laikus kezeli tovább (u. o. 394.). 1324. 1646. Gyógyszerhozatal. — Rákóczi György, beteg kis fiának, Kassáról hozatja a gyógyszereket Nagyváradra (Monum., Okm., XXIV. 363.), egy más alkalommal pedig Pozsonyból Gyaluba (u. o. 375.). 1325. 1646. Pestis. (Erdélyben.) — a) „Igen nagy pestis lön ebben az esztendőben egész országostól.“ (Miliő, I. 151.) L. továbbá: Quellen, IV. 185., 230. és Petki István egyik 1646. okt. 10-én kelt levelében (Székely Oklevéltár, VI. 180.) — A segesvári pestisről: T. T., 1907.255. — b) AM. Tud. Akadémia kézirattárában (M. Cod., kis 8-adrét, 6. szám) található Kuun- kódexben van egy pestisről szóló „szép ének“ ebből az évből. A tíz vers- szakos ének többek közt a következőket mondja: Gyászban borula be világi életünk, Szíszakasztó mirigy hogy regnál közöttünk ... Sírva nézik sokan puszta házok falát, Elhányta az halál örömök csillagát, Homállyal vonta be szemeknek világát, Lemetszvén élteknek zöldellő szép ágát... Ezerhatszáz után negyvenhatra jutván, Döghalál hajóján keservesen forogván, Nemzetem siralmán én is szomorkodván, írtam, nagy óhajtván, böjtelőnek fottán.
