Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
338 Magyar orvostörténeti adattár egyenesedhetik, sem fekhetik, sem járhat, sem ülhet. Afféle tudós emberek elmélkednek úgy felőle, hogy valami gonosz tétemény, avagy kötés volna rajta. Ott az kegyelmetek falujában, Sztregován dicsérnek egy tudós asszonyt állatot; kegyelmedet... igen kérem... küldje ide mingyárást... akaratja ellen is kénszeritse reá.“ (Reöty Orbán levele, Fülekről, Rimay Jánoshoz. Ipolyi, Rím., 296.) 1217. 1626. Gyógyszerészek. — Mikor Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor leendő felesége, Magyarországba jött, magával hozta német sebészét, gyógyszerészét és ennek segédjeit is. Udvari patikáriusa (valószínűleg) az olasz Caesar volt, kinek évi fizetése Orient Gy. szerint (Gyógysz. Közlöny, 1901., 442.) 3200 békebeli koronának felelt meg. (V. ö. MOE, II. 83.) Baradlai (I. 132.) úgy véli, hogy talán német volt s eredeti neve: Kaiser (?) 1218. 1626. és köv. Gyógyszerészet Besztercebányán. — Itt 1626-ban egyik gyógyszertár Schwalbe Henrik nevű gyógyszerész birtokában volt; 1630-ban ezenkívül már Schmidt Erzsébet szerepel mint tulajdonos. Férje, Schmidt Bertalan gyógyszerész ugyanazon évben végrendeletet csinált. 1645-ben báró Wesselényi Ferenc felszólítására Banirer Henrik ottani gyógyszerészt azért, mert Murány vára ellen valami sértőt mondott, a pontosabb bizonyítékok beszerzéséig bebörtönöztetik: „als er seine hochzeitlich Freuden in der Leutscb [Lőcse] gehalten — az odavaló orvos leányát vette nőül — etwas unscbikliches wider das Haus Murán sollte geredet haben“. A tanács az illető gyógyszerész védelméül fölveti a kérdést: „qua ratione potuerit arci Murán materiis suis incommodare?“ 1647-ben új gyógyszertárt rendez be Binner János Henrik. 1669-ben Bemerle János György polgári jogaiért folyamodik, melyet azonban, mivel többeknek adósa volt, a tanács meg nem adott; ugyanekkor Schleich Péternek is volt gyógyszertára. 1675-ben Kocbmeister Sámuelt, 1676-ban egy doctor Weidlt említik, kinek gyógytára a városházán van földszinten és „cammerhöfische Apotheke“-nek neveztetik. 1694-ben Pfand György gyógyszerész neve fordul elő. 1695-ben meghalt Schleich Péter gyógyszerész; vagyona, örökösei nem lévén, „jure caducitatis“ a városra száll. 1698-ban Schnee András „pharmacopola et civis circularis“ házában lakik már huzamosabb idő óta Thonser hadbiztos, aki azzal a panasszal állott elő, hogy a gyógyszertáros háziúr valami kiállhatatlan büzü szert kever, mintha házából őt ki akarná kergetni. A hadi biztos bottal s azzal fenye- getődzött, hogy muskétásokkal rakja meg majd a házát, kik akkora dohányzást fognak végbe vinni, hogy a háziúr fog megszaladni. Nagyobb baj elkerülése végett a tanács elhatározta, hogy Schnee, Erezi, Erhard, Krandi Ádám, felesége pedig Hinterskircher Györgyné által a hadi biztostól kérjenek bocsánatot. (Csippék, 824, továbbá Gy. K., 1904., 109.) 1219. 1626. Gyermekgyógyászat. — Özvegy Jakusithné Thurzó Judit írja Fejérpataky Györgynek, kinek a kis leányán hűsíg (^hévség, láz) vagyon: „ha az gliszta bántja (az gyermeket), mert attúl is van néha az gyermekeken hűsíg, az tehénnek az epéit meg kell fakasztani és gyapottat kell belé mártani, az gyermeknek kődekíbe fedni. Az hasát pedig ürem- olajjal kenjík meg. Mindazonáltal keníssel (= massage) ne hertelenked- jenek valami három vagy negyed napig. Hogy ha meg akarna himlőzni. az himlő be ne menjen rajta, hanem azokkal az vizekkel éljen, az mint fellebb megírtam“ (valami belső orvosságról van szó, mely „asszonyom anyámról“ maradt a levél írójára) stb. [T. T., 1900., 506.] A fel tauri
