Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

386

Magyar orvostörténeti adattár

milyen legyen a diétája? Pathainak egyéb leveleiben is többször találunk hasonló tanácsokat; úgy látszik, szeretett doktorkodni.

1209/a. 1625. Orvoshiány. — Ez évben sem orvos, sem gyógyszerész nincs Kassán; ezért is a „nemes község“ felhívja a tanácsot, hogy „egy fő tudós medicust állasson“, ki a patikáriusokra is ügyeljen s ezeket évenkint eskettessék meg. A következő évben azonban már sikerült jó orvost és gyógyszerészt szerezni a város számára. 1634-ben ismét nincs orvosuk; ekkor újra sürgetik a gyógyszerészek megesketését. (P. N. G.)

1210. 1625. Scholz Jerémiás, med. et philos. doctor szerződése Sopron városával, mikor ottan physicus ordinarius lett. Fizetése: 100 rénes forint, 8 akó bor, 15 szekér (fueder) fa. (Sopron város levélt., Lad. XX. et U., fase. I.) Egy levele és recipéje (1635. jan. 30.) megvan az 0. L.-ban („Soltz“ néven.) Latin- és magyarnyelvű ismertetést írt a balfi fürdőről (1631-ben, Csepregen jelent meg nyomtatásban, v. ö. Szinnyei, XII. 555.), mely azonban — sajnos — egy példányban sem ismeretes. — b) Erbinaeus Mátyás dr. (brandaui származásit), nagyszebeni fizikus. (L. róla Sigerus, II. 84.)

1211. 1625. „Gyógyító barátok“ a nagyszombati kórházban. — Pázmány Péter esztergomi érsek azt kívánja, hogy a nagyszombati városi kórházban (ispitályban) gyógyító barátokat alkalmazzanak, ezzel a kívánsággal azonban a város tanácsa (bár előbb hajlott reá) szembeszáll. Az érsek szemrehányásokat tesz nekik s megfenyegeti őket („engem nem jó megtréfálni“!). Ügy látszik, hogy abban az időben a nagyszombatiak jelentékeny része még protestáns volt. (Az erre vonatkozó két Pázmány-féle magyar levelet közli Hanuy, I. 456.)

1212. 1625. Patikaláda. — Bethlen Gábor egyik patikaládája 2500 forintba került; más esetben 1500 írton vett egy patikaládát. (Radvánszky: Udvartartás és számadáskönyvek, 116., 369.) Egy ébenfából való „patikács- kája“ is volt, melynek ára 75 frt (u. o. 31.) és Augustában (Augsburgban) is csináltatott egy patikácskát, mely 650 írtba került, a hozzá való tok pedig 35 írtba, továbbá kellett még hozzá 13A rőf vörös bársony, 33A lat arany gallon, egy rőf veres atlasz, egy rőf testszín-selyem (a szélére) stb., tehát ez valóban nagyon szép patikaláda lehetett (u. o. 31.). Bethlen Gábornak még egy patikaládáját említi az egykorú leírás (u. o. 355.), melyben a következők voltak: „ezüst mosdócska korsóval együtt, vérvevő medencécske, gyertya hamva vevő, törő mozsaracska, leszűrő (= desztilláló) apró palackocskák ezüstből, üvegből és egynéhány köppöly, köppölyöző Meczy (így! azt hiszem, hogy = mécsi), ezüst ampolnácskák, kristélyezők, doctornak való spot (= ispót), porozó- corkák (!) [máshol nádméz-porozót említ, tehát ez valószínűleg valami adspergáló eszköz lehetett]. A leírás mutatja, hogy ez nem volt igazi patikaláda, hanem borbélyeszközöket tartalmazó ládácska. — Bethlen G. halála után az özvegy fejedelemasszony (Brandenburgi Katalin) sokáig pörölte férje patikaládáját, mely Orient Gy. szerint (

Gyógysz. Közlöny, 1901., 442.) 240—260.000 békebeli korona (1) értékű lehetett; Rákóczy György azonban csak 15.000 koronával elégítette ki.

1213. 1626. Két városi bába Pozsonyban; egy magyar és egy német; fizetésük öt tallér. A városi fizikus felügyelete alatt állottak. A városházán külön szobájuk volt; a szegényeket ingyen szolgálták. Torkos Jusztusz János pozsonyi fizikus (1742) volt az, kinek munkája alapján első ízben szabályozták nálunk a bábaügyet (erről 1. részletesebben Vámossy 99.).

1214. 1626. Csanaki (Czanaki) Máté: Scabiei encomium (W. I. 195.) c. munkáját „ad commensales quondam charissimos“ ajánlja, öt ilyen jó-