Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
332 Magyar orvostörténeti adattár tis, mely 1668 ember halálát okozta. (Rain lőcsei krónikája, 1910., I. 161.) — e) A tiszántúli pestisről 1. Károlyi Mihály leveleit anyósához: Károlyi Oklevéltár, IV. 190., 191. — /) Ez évben jelent meg Spiele nbery er Sámuel lőcsei orvos kis munkája (4 levél): Zur Zeit der Infection soll man vor allen Dingen nachfolgende Mittel brauchen (Lőcse, Schultz D., 1622.) A debreceni ref. kollégium könyvtárában megvan. (E munkáról Münnich S.: Igló város tört. 217. tévesen mondja, hogy ismeretlen.) — g) Pestis Korponán és Kékkő vidékén. A Tisza felől Osgyánig (Gömör m., rimaszombati járás) jutott. (Rirnay János levele, 1622. okt. 7. Ipolyi: Rím., 282.) 1196. 1622. Pestis Erdélyben. Előjelei. — a) „Augustusban kezdeték igen szörnyű hirtelen való pestis. Minekelőtte kezdeték, az menykő elsőbben esék az thorda-utszai kis ajtón alól az város kőfalára az kis erkélyben, az hun egy darab leszakada benne, másodszor üté az thorda-utszában az kis ajtón való tornyot, harmadszor esmég az rabok tornyát üté, mely ugyan meg is gyula hamar tölle. Ez az pestisnek jelensége volt, mely pestisben néhány fő emberek és lelkipásztorok halának meg... 7. octob. hala meg amaz igaz jámbor istenfélő keresztyén, hangos trombita-szavú prédikátor, az magyaroké, Gyárfás uram, kinek nagy meszsze földön mássa nem volt az ő szavára. ... 2-da decemb. holt meg az jámbor istenfélő keresztyén szász prédikátor Johannes Broserus Idensis (Iadensis?), az ki az városnak 24 esztendeig prédikállott, sok nyomorúságokban és ellenség között orozva is; mert akkor az németek regnáltak rajtunk és az templomunkat is elvették vala az pápisták. Mely pestisben sokszor napjában volt 125 halott is és még több is. Az 1623. esztendőben is januariusban grassált és nyárban ugyan akkor is sok ember holt meg ebben az esztendőben az pestis miatt.“ (Mikó, IV. 191.) — b) „Ihn diessem Jahr seyn grosse Wasserflutten ihn Pollen, Vngern vndt Sübenbürgen, thun grossen Schaden, darauff erfolget grosse theuerung vndt Pestilenz zuvor auss ihn Vngern vndt Sübenbürgen. Die gröste Pest ist zu Cronen (Brassó) vndt Claussenburg, kompt ihn der Hermanstadt nicht weiter denn ihn 23 heusser.“ {Kraus, I. 70.) 1197. 1623. Eberlin György dr., Pozsony városának physicusa 1622— 1628. Említi: Ortvay, II. (2.) 46. Életrajzát s munkáit 1. Weszpr., II. 199. és III. 73.; Vámossy, 25. 1198. 1623. Városi orvos helyzete Kassán. — „Az nemes község ezen (= ez alkalommal) is kéri az nemes tanácsot, hogy az szegény doctor Arm- brusternak1 rendeljen valami fizetést, mind pénzből és búzából, hadd táplálhassa magát, és hagyja meg az nemes tanács, hogy visitálja meg az patikákat, mivel sok panasz vagyon az patikáriosokra.“ (Kassa város arti- culusa.) Corp. Statut., II. (2.) 169. Néhány más Armbrusterre vonatkozó adat Kassa város levéltárából: a) 1617. aug. 19. Armbruster János városi orvos kéri a kassai városi tanácstól negyedévi fizetését (25 forintot) és a faváltság fejében járó 5 frtot. — b) 1619. Hellesberger Ádám kéri a tanácsot, hogy a doktornak más szállást adjanak; (a tanács megadja).— c) 1619. június. Armbruster panaszolja, hogy a gyógyszerészek a megengedettnél magasabb áron adják a gyógyszereket; kéri továbbá, hogy hagyják meg a lakásán, melyet nem szándékozik otthagyni, hacsak ki nem dobják; azzal fenyegetőzik, hogy húsvétkor elmegy Kassáról. A tanács azt feleli, hogy ha nem tetszik a neki juttatott lakás, akkor elmehet. — c) 1625. palmarum. Armbruster halála éve. A városi 1 Nyilván Armbruster János németországi származású orvos, kinek értekezése („Disquisitio medica succincta circa modum, quo purgant medicamenta cathartica“) 15S9-ben, Stuttgartban, jelent meg. (V. ö. Linden., 522.)
